Egészséges bárányok születtek egy kísérleti lombikbébi-eljárással, amelynek lényege, hogy a nagyon éretlen petesejteket a laborban „érlelik meg” a megtermékenyítéshez. A New Scientist beszámolója szerint ez az első alkalom, hogy a módszer nagytestű állatnál is működött – korábban, több mint harminc éve, csak egereknél vezetett élveszületéshez. A juhok azért jelentenek fontos előrelépést, mert a szaporodásuk sokkal közelebb áll az emberéhez, mint a rágcsálóké. A dán Stine Kristensen, a Koppenhágai Egyetemi Kórház kutatója komoly áttörésnek nevezte az eredményt, amelyet a Leedsi Egyetem csapata mutatott be az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) londoni konferenciáján július 7-én.

A hagyományos lombikbébi-eljárás hatékonysága meglepően alacsony. Az egy-két héten át adott napi hormoninjekciók nyomán a petefészekben nagyjából tíz érett petesejt fejlődik ki, ezekből általában hat-nyolcat sikerül megtermékenyíteni, a beültetett embriókból viszont csak az esetek mintegy 20 százalékában lesz élveszületés. Épp ezért fordul a kutatók figyelme a rengeteg éretlen petesejt felé: egy nő több százezer vagy akár egymilliónál is több ilyen sejttel születik, számuk azonban élete során folyamatosan csökken, és normál esetben ciklusonként csak egyetlen érik meg és szabadul fel a peteérés során.

A kutatók néhány tucat éretlen tüszőt gyűjtöttek juhokból, majd szaporodási hormonok (például a tüszőérést serkentő FSH) és növekedési faktorok koktéljába helyezték őket, ami a sejtek nagyjából 60 százalékát érett petesejtté alakította. Ezek mintegy 30 százalékát sikerül megtermékenyíteni, az így létrejött embriókat pedig 18 anyajuhba ültették be. Az eljárásból 2024 elején egy nőstény bárány, idén pedig további négy jószág született – az elsőszülött nőstény ráadásul maga is két bárányt hozott a világra, ami arra utal, hogy a módszerrel született utódok is termékenyek.

A szakértők mindenesetre óvatosságra intenek: a technika valószínűleg nem váltja ki a hagyományos IVF-et, inkább kiegészítheti azt, de akár drágábbá is válhat az eljárás, továbbá a tüszők kinyerése, vagyis a petefészek-szövetből történő mintavétel invazívabb is, mint az érett petesejtek begyűjtése. Egy csoportnak viszont valódi előnyt hozhat: azoknak a nőknek, akiknek a petefészkét a rákkezelés károsította. Ilyenkor ma gyakran petefészek-szövetdarabkákat fagyasztanak le és ültetnek vissza később, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a visszaültetett szövet rákos sejteket tartalmaz – az éretlen petesejtek begyűjtése viszont nem, mivel a daganat jellemzően csak a környező szövetet érinti.

Azt azonban még bizonyítani kell, hogy az így érlelt sejtek emberi petesejtek esetén is megtermékenyíthetők – Kristensen szerint ezek a vizsgálatok a következő években indulhatnak, az élveszületésekhez szükséges etikai engedélyekre viszont akár öt-tíz évet is várni kell.

Forrás