A magyar felnőtt lakosság nagy része még úgy töltötte a gyerek- és kamaszkorát, hogy a határ átlépése csak egy keveseknek járó privilégium volt, míg mára, az Európai Unió tagjaként az útlevelünkkel a Föld legtöbb országába különösebb erőfeszítés nélkül, könnyedén eljuthatunk – de vannak kivételek. A Magyarország által I-es biztonsági besorolású, azaz legmagasabb kockázatú országokban a konzuli védelem biztosítása vagy szinte megugorhatatlan akadályokba ütközik, vagy a körülmények teljesen ellehetetlenítik azt.

Január harmadikán Venezuela is felkerült a Konzuli Szolgálat Utazásra nem javasolt országok és térségek igen bő listájára, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ne látogathatnánk meg a Dél-Amerikába kivándorolt rokonunkat vagy ne tölthetnénk egy caracasi hotelben a szabadságunkat. Habár az országban uralkodó szegénység és a közbiztonság európai szemmel elképzelhetetlen, ha mindössze két lehetőségünk lenne, hogy

1. Venezuelába utazunk,
2. vagy a lista bármelyik más, véletlenszerűen kiválasztott országába,

már vennénk is a repülőjegyünket a dél-amerikai országba.

Ráadásul ezt meg is tehetnénk, nem úgy, mint például Ukrajna esetén, ahová 2022 óta egyik légitársaság sem indít járatokat, és a beutazás kizárólag szárazföldi úton lehetséges, de azért az elmúlt években is utaztak magyarok a háború sújtotta szomszédos országba – legutóbb Kramatorszkból tudósított lapunknak Győri Boldizsár a háború jelenlegi állásáról.

Néhány kivétellel elméletileg a világ bármely tájékára utazhatunk turistaként (akár az említett két országba is), hiszen jelenleg sokkal egyszerűbb a dolgunk magyarként, mint a Föld nagyobbik hányadának: az útlevelünk az ötödik helyen áll az utazási igazolványok erősségének rangsorán, az okmánnyal 186 országba vízum nélkül vagy érkezéskor igényelhető vízummal utazhatunk (a helyezéseken több ország is osztozik).

A kivételek közé tartoznak azok az országok és térségek,

• ahová ugyan mehetnénk, de nem szeretnénk,
• ahová nem is mehetnénk,
• ahová mehetnénk, de az utazás számos engedélyhez kötött,
• vagy túl bonyolult oda eljutni,
• vagy csak tudósok léphetnek be a területre,
• vagy még ők sem.

Legkevésbé látogatott országok

A világ legkevésbé látogatott országainak első helyéért a többi között Jemen, Észak-Korea, Líbia és Szomália versenyeznek, van, egyes térségek évente kevesebb mint száz látogatóval büszkélkedhetnek – de a bejutás többnyire nem lehetetlen. A Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor például legutóbb Szomáliföldön járt, amelyről azt írta, sajátos, hogy

Afrika szarvának legjobban működő demokratikus rendszerét és egyik legnagyobb kikötőjét abban az országban találjuk, amit 34 évnyi sikeres működés után sem ismer el senki hivatalosan.

Szomáliát azonban elismerik, és félik, joggal: az as-Sabáb nevű dzsihádista csoport és a kormányerők közti összecsapásokban évi több tízezer ember veszíti életét. Marsai is csak azért vállalkozhatott az odautazásra, mert az Európai Unió civil kiképzőmissziója, az EUCAP Somalia védőhálót biztosított számára.

Jemenbe ennél egyszerűbb a bejutás, legalábbis az ország fennhatósága alá tartozó Szokorta-szigetre – a magyar konzuli szolgálat tavaly év végi frissítése szerint a szaúdi-jemeni határ térségének 10-30 km-es körzetébe viszont már tilos a belépés. A lapunknak is interjút adó Gunnar Garfors, aki a Föld összes országában járt, úgy említette a szigetet, mint a közel-kelet Galápagosát, amely sokkal inkább tartozik az Egyesült Arab Emírségek, mint Jemen fennhatósága alá. Míg a leglátogatottabb országról pontos statisztikák érhetőek el (verhetetlenül Franciaországgal az első helyen, a párizsi olimpia évében például 100 millió turistával), a skála másik feléről nehéz megbízható adatokat szerezni. Ezt a norvég világutazó is megerősítette, aki a szubjektív rangsorán Türkmenisztánt helyezte a dobogóra, miután hatszor elutasították a vízumkérelmét, mire végül üzleti vízummal sikerült átlépnie a határt.

Turistaként sem

Az International SOS interaktív térképe biztonsági és egészségügyi szempontból rangsorolja alacsony, közepes, magas vagy nagyon magas kockázatúként a különböző országokat. A legfrissebb adataik szerint három kontinenst kipipálhatunk, ugyanis egy-két magas kockázatot rejtő ország kivételével Észak-Amerika, Dél-Amerika és Ausztrália nagy részére biztonságosan utazhatunk, azonban Afrikára vagy Ázsiára nézve egészen más a helyzet: tele vannak nagyon magas kockázatú országokkal.

A fegyveres konfliktusokkal, tüntetésekkel kapcsolatos adatokat elemző ACLED (Armed Conflict Location and Event Data) tavaly novemberben frissített konfliktusindexe már más értékeket mutat: itt az 50 legkonfliktusosabb ország szerepel turbulens, magas vagy extrém kategóriákba sorolva, ahol Brazília, Ecuador és Mexikó is a dobogó megosztott első helyére kerültek. A listájuk alapján 2024. december elseje és 2025. november 28-a között a konzervatív becslések szerint több mint 240 000 halálesetet okoztak a fegyveres konfliktusok, amelyek negyven százalékát Ukrajnában és Palesztinában regisztrálták. A gázai övezetben tavaly év végéig a konfliktus halálos áldozatainak száma meghaladta a 71 ezer főt, a térségben humanitárius katasztrófa zajlik. A gázai övezet határai 2023. októbere óta le vannak zárva, így turistaként szinte lehetetlen a bejutás, és civilként csak a segélyszervezetek munkatársai léphetnek be a területre.

Ha nem drága az életünk

Lassan négy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a háború kitörése óta a BBC és NATO becslése szerint 240 ezer orosz katona, 140 ezer ukrán katona és több mint 13 ezer civil vesztette életét. Ennek ellenére a szomszédos országba való bejutáshoz még vízumkérelemre sincs szükség, egy útlevéllel bárki átlépheti a határt és 90 napig turistaként ott tartózkodhat.

A legtöbb latin-amerikai országba sem sokkal bonyolultabb a bejutás, még ha Európából nézve az utazási költség jóval drágább is. A magyar konzuli szolgálat listájára a kontinens egyetlen országa, Venezuela került fel idén év elején, miután az Egyesült Államok elrabolta Nicolás Maduro elnököt, azonban Közép-Amerika országaival kiegészülve számos hely jelent magas biztonsági kockázatot. Ennek javarészt a helyi bandák agressziója, a mélyszegénység, valamint az egészségügy és az infrastruktúra összeomlás közeli helyzete az oka – Ukrajna után a második helyen Kubában volt a legnagyobb a népességcsökkenés az elmúlt években, ahol ugyan háború nincs, csakhogy benzin, víz vagy áram se.

Habár Afganisztán már 2009 óta szerepel az I-es biztonsági besorolású országok között, az afgán kormány szerint 2024-ben közel tízezer turista látogatott el Afganisztánba, és ahogy a hvg.hu szemlézte, abszurd, túszejtős reklámokkal készítettek több imázsfilmet, hogy fellendítsék a turizmust. Hasonló a helyzet Szíriában, ahol Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása és a diktátor elmenekülése után újranyitották a kapukat a turisták előtt, a Qatar Airways és a Turkish Airlines is indít oda járatokat, miközben terrorizmus, polgári zavargások, emberrablás vagy túszejtés, valamint a fegyveres konfliktus kockázata miatt a legtöbb ország, köztük Magyarország sem javasolja a beutazást.

Szigorú engedéllyel

Bár itthonról az egyszerűen igényelhető ESTA-engedéllyel legfeljebb 90 napig vízummentesen lehet az Egyesült Államokban tartózkodni, ez a kedvezmény nem jár automatikusan mindenkinek. A beutazás feltételei országonként eltérnek, és az USA területére való belépést gyakran szigorú szabályok, esetenként vízumkérelem és személyes interjú előzi meg. Magyar útlevéllel Afrika és Ázsia számos országába viszont mi is csak vízummal utazhatunk, ezért érdemes tisztában lenni a helyi belépési és tartózkodási szabályokkal.

Oroszországba szintén csak előre igényelt vízummal lehet eljutni: az engedély beszerzése heteket vehet igénybe, érkezéskor pedig kötelező a regisztráció és a a helyi előírások betartása. Az utazás feltételei ráadásul gyorsan változhatnak, de a látogatás apolitikus turistaként biztonságos – egyes határ menti régiók, például Kurszk megye kivételével. Ezen kívül vannak olyan államok is, például Észak-Korea, ahová a belépés még vízummal is rendkívül korlátozott, és csak szervezett, államilag ellenőrzött módon lehetséges.

Macera

A Föld legnehezebben elérhető helyei között két csendes-óceáni szigetországot, az egymással határos Kiribatit és Tuvalut szokták említeni, miután földrajzi értelemben ezek a világ legelszigeteltebb országai. Az utikritika.hu szerint egy megállók nélküli repülőút 18-20 óráig tartana Budapestről, de ha a valóságban szeretnénk ide eljutni és minden gördülékenyen menne, az átszállásokkal együtt körülbelül 30-40 óra úttal kellene számolnunk. A látogatás nemcsak a szinte megközelíthetetlen, 16 ezer kilométeres távolság miatt meggondolandó, hanem azért is, mert a szigetek extrém módon kitettek a klímaváltozásnak, és fennáll a veszélye, hogy néhány évtizeden belül teljesen elnyeli őket az óceán.

Az Antarktisz ennél egyszerűbben elérhető, még akkor is, ha bölcsebb lenne a lehető legtávolabbról kerülni: a kontinens olvadását egyetlen látogató is mintegy 100 tonnával gyorsítja, miközben az utóbbi 20 évben a kontinensre látogató turisták száma 20 ezerről 120 ezerre nőtt.

Majdnem lehetetlen

Míg az Antarktiszra turista- és kutatóexpedíciók kíséretében, komoly tervezést és rengeteg pénzt nem sajnálva akkor is eljuthatunk, ha azzal az egész bolygónak ártunk, maradt a Földön néhány hely, ahová alig teheti be ember a lábát, ha egyáltalán beteheti.

• Ezek közül talán a legismertebb a Bengáli-öbölben található Északi-Szentinel-sziget, ahol a világ legelszigeteltebb törzse, a szentinelézek élnek. Az elmúlt évszázadok során többször próbálták velük kívülről felvenni a kapcsolatot, de egyetlen félénken elfogadott ajándékozástól eltekintve ezek általában valakinek vagy valakiknek a halálával végződtek, és az indiai törvények értelmében még a hatóságoknak is tilos belépniük a szigetre.
• Az Izland közelében keletkezett Surtsey-szigetre egészen más okból tilos a belépés: a fiatal sziget kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy megvizsgálhassák, hogyan alakul ki egy teljesen új ökoszisztéma, emberi beavatkozás nélkül. A körülbelül másfél négyzetkilométeres vulkanikus földdarab 1967-ben formálódott, és a kutatók is csak szigorú feltételek mellett látogathatják a helyet.
• Az atlanti-óceáni Ilha da Quiemada Grande szigetére, tehát a Kígyó-szigetre sem sokkal egyszerűbb a bejutás: csak a Brazil Haditengerészet tagjai és a Brazil Természetvédelmi Szövetség kutatói látogathatják. Ennek okáról a hely neve is árulkodik: a világ legveszélyesebb szigetének minden négyzetméterére 1-5 kígyó jut, és nem a barátságos fajtából. A súlyosan veszélyeztetett arany lándzsakígyók egyetlen harapása is halálos.
• A tengerszinttől elemelkedve a Föld legmagasabb pontjai közül is találni még olyat, amit nem „hódított meg” az ember. Bhután legmagasabb pontja, a 7570 méteres Kangkar Pünzum a mai napig érintetlen, miután spirituális okokból tiltják a szentnek tartott hegy megmászását.

The post Érintetlen hegycsúcstól humanitárius katasztrófák területéig – ezekre a helyekre a legnehezebb elutazni first appeared on 24.hu.

Forrás