A Fidesz-világ fontos építőelemét, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) is beszántja Magyar Péter kormánya.

A Mészáros- és Tiborcz-birodalmak mellett a kekvák voltak a NER vagyonjuttatásainak fő kedvezményezettjei. Egy sor állami feladatot szerveztek ki, párhuzamos, de a köz számára nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok fideszes vagy Fideszhez közeli vezetését. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint legalább 3000 milliárd forint közvagyon került az alapítványokhoz. Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL – Új Európa Alapítvány is ilyen konstrukcióban működött.

A kiszervezések és a kekvák helyzete bombabiztosnak tűnt még egy nem kétharmados kormányváltás után is, hiszen beleírták őket az alaptörvénybe, miközben a kuratóriumaikat olyan jogokkal ruházták fel, amelyekről legfeljebb önként mondhattak le. Maguk dönthettek a működésükről, a kuratóriumi tagokat időkorlát nélkül, élethosszig nevezték ki, új tagokat csak a régiek választhattak volna maguk mellé. Kívülről ebbe a rendszerbe belenyúlni sima parlamenti többséggel nem lehetett volna – noha az uniós pénzek is ezen múlnak, hiszen ezek léte az egyik oka, hogy Magyarországot elzárták az EU-s forrásoktól.

Emiatt került a kormány által kedd este benyújtott, az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatba – első lépésként – tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítvány, amiket 2026. augusztus 31-ig megszüntetnek azzal, hogy nem állami alapítónak lehetősége van tovább működtetni őket. Értelemszerűen jóval szerényebb keretek között.

Az alábbiakban azt villantjuk fel, mivel is foglalkoztak a szóban forgó kekvák.

Forrás