
Bár az ibériai hiúz (Lynx pardinus) az ezredfordulóra kis híján kihalt, az elmúlt években egyre nagyobb eredményeket értek el a védelmében, és bár a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listáján még mindig veszélyeztetett státuszban található, a természetvédők bíznak benne, hogy a visszatelepítési program sikerrel zárul majd. Bár a cél az öt-hatezres állomány elérése lenne, már az is hatalmas eredmény, hogy míg a kétezres évek elején mindössze 100 példányt tartottak számon, mostanra körülbelül 2400 vadon élő hiúzt tartanak számon Spanyolországban és Portugáliában.

Az állat persze még így is ritkának számít, a fehér változata pedig még inkább: Ángel Hidalgo spanyol természetfotós az első, aki felvételt készített róla, bár Andalúziában állítólag nemzedékek óta szólnak történetek a hegyek szelleméről, a fehér vadmacskáról. A Jaén tartomány hegyeiben lefotózott példány fehér, de nem albínó: egy ritka genetikai mutáció, a leucizmus miatt csak részben hiányoznak a szervezetéből a pigmenttestek, így a szeme nem vörös, hanem sárga maradt. A kutatók szerint az, hogy egyáltalán megjelenhetett ez az anomália a vadon élő hiúzok között, már magában is a visszatelepítési program sikeréről árulkodik. Az észlelés pontos helyét az állat védelme érdekében a hatóságok titokban tartják.
Jól halad a hiúzprogram
Bár a fehér hiúz jól mutat, nem véletlen, hogy a faj tagjai nem ilyen színűek lettek: a világos bunda miatt az állat nehezebben rejtőzik el, és valószínűleg nehezebben is vadászik, a kutatók szerint mégis jó jel a megjelenése, mert az ibériai hiúzok genetikai diverzitásáról árulkodik.
A hiúzpopuláció szinte helyrehozhatatlan károsodásához az egyre kiterjedtebb mezőgazdaság, illetve az egyre növekvő járműforgalom is hozzájárult, de két, a vadnyulak körében pusztító járvány is felütötte a fejét a kétezres évek környékén, ennek következtében a faj kis híján kipusztult.
A kezdeti konzervációs törekvések után hamarosan elindult a visszatelepítési program is, aminek nem mindenki örül: a helybéli gazdák attól tartanak, hogy a hiúzok megtizedelik majd a csirkéket és a birkákat. Bár az előbbi előfordulhat, az utóbbi már csak az állatok mérete miatt sem valószínű, viszont pótolhatatlan szerepet játszik a vadnyulak kordában tartásában – az állatok az esetek 90 százalékában ugyanis nyulat zsákmányolnak.










