Szerdán szakmányban tárgyaltak a parlamenti bizottságok a 2026-os költségvetés módosításáról. Unos-untalan leírtuk ennek a lényegét, röviden összefoglalva: az idei büdzsét tavaly nyáron úgy fogadta el a fideszes többségű parlament, hogy

• annak célszámai és makrogazdasági keretszámai köszönőviszonyban sem voltak a valósággal,
• már három hónap alatt összehozták az egész évre tervezett hiány 90 százalékát,
• a GDP-arányosan 3,7 százalékosnak tervezett idei deficit a kormányzati átadás-átvétel idejére 6,8 százalékra kúszott,
• amikor az új pénzügyi kormányzat megismerte a valós számokat, kiderült, hogy 8 százalék fölött lenne.

A törvény elcsúszásának egyik okát Kármán András pénzügyminiszter szerint a „hazug módon betervezett” uniós források jelentik. Vagyis az, hogy a költségvetési törvényekbe – az előző évek gyakorlatát követve – beépítettek olyan, Európai Uniótól várt pénzeket, amiket az Orbán-kormány évek óta nem kapott meg. Erre az eddigi legjobb volt kormánypárti választ a KDNP-s Hargitai János adta, amikor azt mondta: „Mit tehettünk volna? Mondjuk azt, hogy mi vagyunk a rosszfiúk, akiknek nem jár a pénz, és így nem is számolunk vele?”

De most jött Witzmann Mihály, a gazdasági bizottsági fideszes alelnöke, és teljesen új megvilágításba helyezte a dolgot. „Az uniós források idén akkor is megérkeztek volna, ha az előző kormány marad hatalmon” – jelentette ki az elmúlt évek EU-s kudarcait látva meglepő magabiztossággal a költségvetési vita egy pontján. Navracsics Tibor legyen a talpán, aki ennek nem jár utána, gondoltam.

Az ülés után miniinterjút készítettem a sietősen távozó képviselővel arról: hogyhogy éppen idén jött volna össze, ami korábban éveken át soha. Kiderült, az uniós ügyekben soha, de tényleg soha be nem vetett fideszes csodafegyver receptje is!

Ha jól értettem, azt mondta, hogy a Fidesz kormány, tehát a távozó kormány pont idén hazahozta volna az uniós forrásokat.

Én ebben biztos vagyok.

Miért éppen idén? És akkor eddig miért nem sikerült? Évek óta azt látjuk, hogy nem, nem, nem jönnek.

A miniszterelnök úr, mármint a volt kormány volt miniszterelnöke, már több alkalommal is megerősítette, hogy ezek az uniós források, ezek járnak nekünk.

Igen, azt mindig elmondták, hogy járnak, de 2023 óta nem érkeztek az országba uniós pénzek. Miért éppen idén jöttek volna?

Különben az uniós hétéves költségvetésnél a magyar kormány vétózott volna.

Ez alapján ön biztos abban, hogy ez a pénz, ez a 6000 milliárd forint idén hazajött volna?

Én azt tudom, hogy amikor a következő hétéves európai uniós költségvetés elfogadásáról a viták megkezdődtek volna Brüsszelben, akkor a régebbi, előző ciklusban hatalmon lévő magyar kormány, a Fidesz–KDNP kormánya egészen biztosan addig vétózta volna az új költségvetés elfogadását, amíg a magyar embereknek járó uniós forrásokat meg nem kapjuk. Sőt, tovább megyek. A terítéken lett volna annak a napi egymillió eurós büntetésnek a kérdése is, amit a magyar adófizetők pénzéből megépített, nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát védő határkerítés miatt kapott az előző kormányzat.

És ezek a viták, az uniós költségvetés vitája mikor kezdődött és meddig tartott?

Hát ezt a brüsszeli ügymenettől tudja megkérdezni, én még nem voltam brüsszeli képviselő soha.

Azért kérdezem, mert a pénz nagy része olyan RRF-forrás, ami idén augusztus végén lejárt. Akkor ezeket elbuktuk volna?

Ezekben az ügyekben azt hiszem, az irányadó az, amit a korábbi miniszterelnökünk többször mondott, ettől én sem kívánok eltérni. Köszönöm szépen!

Fontos adalék, hogy az Európai Unió 2028–2035-ös költségvetésének vitája még bőven folyik. Az Európai Bizottság tavaly júliusban benyújtotta 2000 milliárd euró keretösszegű javaslatát, az Európai Unió Tanácsában most is folyik a tagállami egyeztetés. Várhatóan csak 2027-re születik olyan kompromisszum, ami minden tagállamnak megfelel, itt ugyanis egyhangú döntés kell. Tehát elméletben működhetne valamiféle vétózás, de hogy ebből idén nem lettek volna uniós pénzek, az biztos.

Forrás