A korábbi 34 után mostanra már 37 emberrel szemben folyik eljárás az egy éve kirobbant gigantikus áfacsalási ügyben – válaszolta kérdésünkre a Fővárosi Főügyészség. „A gyanúsítottak közül 5 fővel szemben továbbra is költségvetési csalás, míg a többi terhelttel szemben közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás” – közölte a vádhatóság. Az ügyben érintett egyik cégnél január 13-án kényszertörlési eljárást rendeltek el, a másiknál több mint kétmilliárdos adóhiányt állapítottak meg a múlt év végére.

Az ügyészségtől kapott korábbi tájékoztatások szerint a 37 gyanúsítottból ketten már tavaly január óta előzetes letartóztatásban vannak. A Válasz Online korábban azt írta, hogy mindkét letartóztatott ártatlannak vallja magát, emellett nem lehet megállapítani azt sem, hogy pontosan milyen szerepük volt a láncolatban.

Az ő előzetes letartóztatásukat többször meghosszabbították, a mostani kör január 28-án jár le, de az ügyészség azt közölte, hogy ezúttal is „indítványozta a kényszerintézkedés határidejének 2026. március végéig történő meghosszabbítását, melyről a nyomozási bíró a napokban dönt”. Figyelemreméltó, hogy ezúttal nem három, hanem csak két hónapos meghosszabbítást kezdeményezett a vádhatóság, de azt nem közölték, hogy ennek mi az oka. (A NAV érdemben nem válaszolt az üggyel kapcsolatos érdeklődésemre, azt válaszolták a levelemre, hogy „tekintsem irányadónak” azt az októberi emailt, ami szerint az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”.)

A hatalmas adócsalási ügyről az első hírek 2025 januárjában jelentek meg. Mi írtunk először arról a ma már felszámolás alatt álló Hetzig Trade Kft.-ről, ami a fennállása nagyjából tizennyolc hónapja alatt két tételben összesen 1,9 milliárd forintnyi adótartozást halmozott fel, de a pótlékokkal és kamatokkal együtt már 2024 végére 5,764 milliárd forinttal volt adósa a magyar államnak. A céget egy rejtélyes lengyel férfi alapította, aki az apja szerint túl hülye ahhoz, hogy ilyet csináljon.

A NAV két héttel cikkünk után, január végén számolt be arról, hogy egy olyan, több mint 100 vállalkozásból álló céghálót „derítettek fel a nyomozók, amelynek célja az EU területéről érkező földgáz általános forgalmi adójának jogellenes csökkentése volt”. A bíróság két nappal később adott ki közleményt arról, hogy két embert letartóztattak az ügyben, amely során a láncolat részben fiktív földgáz-kereskedelmi és egyéb kapcsolódó fiktív kereskedelmi tevékenységekkel vélhetően tízmilliárdos nagyságrendben csalt adót. Az adóhivatal akkor azt írta, hogy az ügyben „az elcsalt áfa mértéke is elérte a 10 milliárd forintot”.

Mint azóta több cikkben is bemutattuk – itt található a gázmaffiáról szóló összes anyagunk –, egy olyan szerteágazó hálózat volt ez, amelyben számos stróman vagy strómannak látszó személy vett részt „eldobható” cégek alapításával, külföldről áfa nélkül, sokszor csak papíron megvásárolt földgáz adójával trükköztek. Számos forrás azt is megerősítette, hogy a NAV által eredetileg említett összeg sokszorosát, 60-70 milliárd forintnyi adóbevételt bukhatott a magyar állam, és a Válasz Online forrásai szerint a gázmaffiából az oroszok húzhattak hasznot. A nagyságrend miatt nem meglepő, hogy a jelek szerint a kormány már 2024 őszén tudhatott a hatalmas mértékű adócsalásról, akkor törvényt is módosítottak miatta.

Az ilyen típusú áfacsalások azon a nem túl bonyolult ötleten alapulnak – így vélhetően ez is azon alapult -, hogy

1. cégként számlázok,
2. de nem fizetem be az áfát,
3. az a cég viszont, amelynek a számlát kiállítottam, visszaigényli azt.

A módszertanról és az egész gázmaffiáról a Dohánygyár podcastunknak ebben az adásában beszélgettünk.

Az ügyben főszerepet vállaló külföldi cégek közül kettőt találtunk meg. Emellett beazonosítottunk outsiderek, például mélyszegénységben élők vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok nevén futó „dobható” vállalkozásokat, amiket sokszor teljesen egy kaptafára csináltak (és amelyek „alapítói” a Válasz Online szerint alkalmanként 50 ezer forintot kaptak azért, hogy nevüket adták egy-egy céghez).

Októberben például bemutattunk két olyan 3 milliós tőkéjű vállalkozást (Expeo Kft. és Waves Hungary Kft.), amiket 2023 októberében két nap különbséggel alapított csővezetékes szállításra egy-egy ózdi magánszemély – egyikük sincs semmilyen üzleti vagy gázpiaci kapcsolata –, mindkettőt egy IX. kerületi ügyvéd jegyezte be – bár nem ugyanaz –, a két cégnek ugyanazon a napon ugyanabban a csepeli bankfiókban nyitottak bankszámlát és a 2023-as pénzügyi beszámolójuk ezer forintra megegyezett.

Ebből a két társaságból az egyiknél, a Waves Hungary Kft.-nél decemberben végrehajtást kezdeményezett a NAV, majd múlt héten, január 13-án elindult a kényszertörlési eljárása is. A másik, az Expeo Kft. az év végére került fel a NAV-nál a nagyadósok nyilvántartásába: az Optennél fellelhető adatok szerint 2025 utolsó negyedévében 2,013 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg nála. A cégnek egyébként a Google Maps szerint itt van a székhelye:

A cégnyilvántartás szerint több más „dobható” cég története is a végéhez közelít:

• a Gasky Kft.-nél tavaly előbb kényszertörlési, majd ősszel felszámolási eljárás indult (az állam tavaly áprilisi adatok szerint összesen nagyjából 1,28 milliárdnyi adót és pótlékot, bírságot követel tőle),
• kényszertörlési eljárás indult a csak 157 milliós adótartozást felhalmozó Gus Trade Hungary Kft. ellen is,
• szintén kényszertörlési eljárás alatt áll szeptember óta a Wiggle Pump Kft., ahol NAV- és közjegyzői végrehajtások is voltak tavaly;
• míg a 2023-ban még 33 milliárdos árbevételt bevalló Strada Energia Kft. felszámolási eljárás alatt áll.

Forrás