Udvariaskodással kezdődött Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozója, aztán hamar előkerült az egyik forró téma, Tajvan. A két politikus helyi idő szerint délelőtt találkozott a pekingi Tienamen téren található Nagy Népi Csarnok előtt, ahol a parlament is ülésezik.

A fogadó ceremóniát a katonai sorfallal, zenekarral és kivezényelt ünneplő gyerekekkel az ilyesmire érzékenyek az alkalomhoz illőnek minősítették,. Láthatólag Trump is, aki lelkesen lengette az öklét a parancsra ünneplő gyerekek felé.

A következő kormánytagok tartottak Trumppal Kínába: Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth hadügyminiszter, Jamieson Greer kereskedelmi miniszter és Scott Bessent pénzügyminiszter. És olyan üzletemberek, mint Tim Cook az Apple-től Jensen Huang az Nvidiától vagy Elon Musk. Huang az utolsó pillanatban került be az utazó keretbe, amit egyesek utalásnak tekintenek, hogy a csúcstalálkozón komoly csipügyi megállapodást köthetnek a felek.

Köszöntőbeszédében Hszi azt az óhaját fejezte ki, hogy a két ország partner legyen, ne rivális. Ezt azonban direkt úgy mondta, hogy Trump elsőre ne értse: kérdés formájában úgy fogalmazott, hogy a két ország vajon képes lesz-e elkerülni Thuküdidész csapdáját és újfajta kapcsolatra lépni.

Thuküdidész nem kortárs vadász, hanem ókori görög történetíró. Ő írt arról, hogy az Athén megerősödése miatti érzett spártai félelem hogyan vezetett a kor vezető hatalmának és frissen megizmosodott riválisának háborújához. Graham T. Allison politológus ez alapján alkotta meg 2012-ben a „Thuküdidész csapdája” kifejezést, ami arra utal, hogy ha egy emelkedő hatalom fenyegeti egy regnáló hatalom addigi dominanciáját, akkor szinte elkerülhetetlen a fegyveres konfliktus. Hszi utalásában nyilván az is benne volt, hogy Allison Trump elnöksége alatt könyvet írt arról, hogy az amerikai-kínai háború kitörése igencsak valószínű azután, hogy Trumpot választották meg.

Hszi azt fejtegette, hogy a két hatalom képes lesz-e együtt biztonságosabbá tenni a világot. A kínai elnök a kínai-amerikai kapcsolatokat “óriási hajó”-ként festett le, de nem részletezte, hogy az olajszagra vagy a tengeribetegségre gondolt-e.

Trump válaszbeszéde jól megvilágította a két elnök közötti különbséget. Az amerikai végig személyesen Hszit kaserolta, hogy mekkora főnök és milyen jó cimbora. Azzal kezdte, hogy mekkora megtiszteltetés találkozni és hogy ők ketten milyen jól megértik egymást és a világ nem is tudja, hogy ha problémájuk támad, azt milyen gyorsan meg tudják oldani. „Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy Ön mekkora vezető” – fogalmazott Trump. Aki arról is beszélt, hogy a legjobb tárgyalópartnerek jöttek vele és ez lesz a világ legnagyobb csúcstalálkozója.

Hogy miről tárgyalhatnak? A BBC szakértője például ilyenekre számít: Trump feltehetőleg arra próbálja rábírni Hszit, hogy Kína vásároljon több amerikai agrárterméket, repülőgépeket és más technológiát. De az általa korábban kivetett vámok ebben nem könnyítik meg a dolgát. Kína a ritkaföldfémek kereskedelmének szigorításával vágott erre vissza.Trump feltehetőleg arra is megkéri Kínát, hogy helyezzen nyomást Iránra a háború lezárása végett, de ennek Kína nyilván megkéri az árát.

A legnagyobb félelem azonban az, hogy Trump puhának mutatkozik Tajvan ügyében. Hszi garantáltan nyomulni fog abban, hogy állítsa le a fegyverszállításokat a kommunista Kínai vezetés által az ország részének tekintett szigetre.

A két elnök két órán át tárgyalt kettesben, közben a kínai állami média két hírt adott ki róla. Először azt, hogy Hszi pozitívan értékelte Scott Bessent pénzügfyminiszter és He Lifeng alelnök előző napi koreai kereskedelmi tárgyalásait. Utána elég kemény hangú megfogalmazásban azt, hogy Tajvan kérdése a két hatalom viszonyának sarokköve és ha nem megfelelően intézik az ügyeket, a jó viszonyból rosszabb lesz, sőt nyílt konfliktus is lehetséges.

Hszi Trump után a Tim Cook-Elon Musk-féle cégtulajdonos-topmenedzser delagációval tárgyalt, majd templomot mutogatott Trumpnak.

Forrás