„Nem lehet tovább úgy beszélni gyermekvédelemről, hogy közben nincs elég szakember. Nem lehet rendszert működtetni túlterhelt pedagógusokkal, hiányzó pszichológusokkal, alulfizetett szociális szakemberekkel és túlzsúfolt intézményekkel. Ha valóban fontos a gyerekek biztonsága, akkor meg kell erősíteni a jelzőrendszert, csökkenteni kell az esetszámokat, vissza kell adni a szakma autonómiáját, és versenyképes béreket kell biztosítani azoknak, akik nap mint nap a gyerekekért dolgoznak” – ezt Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi szakember írta a választások utáni publikált nyílt levelében, amiben a változtatásokat követelt a leendő kormánytól a gyermekvédelem területén, amire a Tisza Párt is kiemelt figyelmet fordít az indulása óta.

Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter hétfőn délután, a parlamenti bizottsági meghallgatásán jelentette be, hogy a minisztériuma több tárcával is együttműködik majd, és Gyurkó felel majd államtitkárként gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyekért a leendő kormány Szociális- és Családügyi Minisztériumban.

A leendő államtitkár 2016-ban alapította a Hintalovon alapítványt, ami szakmai szinten az egyik legelismertebb gyermekvédelmi szervezetté nőtte ki magát.

Gyurkó Szilvia az ELTE-n szerezte jogi diplomáját, majd gyermekjogi és gyermekvédelmi tanulmányokat folytatott a New York-i Columbia Egyetemen, de végzett kurzusokat a Genfi Egyetem és a Harvard szervezésében is.

2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézet kutatójaként dolgozott, majd a következő két évben az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója volt, az ESZTER Alapítvány jogászaként pedig kilenc éven keresztül nyújtott segítséget szexuális erőszak áldozatává vált gyerekeknek és családjaiknak.

Több munkacsoport tagja, képzéseket és tréningeket tart, kutatásokban vesz részt és rendszeresen nyilvánul meg gyermekeket érintő közéleti kérdésekben – újságírók tucatjai kértek tőle interjúkat, vagy csak egyszerűen tanácsokat, így sokszor olyan kritikus anyagokban is megjelentek a gyermekvédelmi szempontjai, amiknél akár meg se lett nevezve – legyen szó akár áldozatokkal készített interjúkról, vagy újonnan elfogadott „gyermekvédelmi” törvényekről.

Kritikus alkat

Kinevezése erős gesztus, az előző kormány ugyanis sokszor támadta, sorosistaként bélyegezte meg az általa vezetett Hintalovon Alapítványt.

Gyurkó Szilvia a Magyar Péter politikai karrierjét berobbantó kegyelmi ügy, illetve a Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányok kapcsán is újra meg újra elmondta, milyen tarthatatlan állapotban van a gyermekvédelmi rendszer. Miközben az Orbán-kormány azt kommunikálta, hogy alig vannak problémák a területen, Gyurkó arról beszélt, hogy néhány elkötelezett, alulfizetett szakemberre támaszkodik a rendszer, és hogy „semmi sincs rendben a gyermekvédelemben”.

De nem csak a kormányt kritizálta a Szőlő utcai botrány idején: Mikor Pető Attila, papi molesztálás áldozata, gyermekvédelmi aktivista nyílt levélben szólította fel az intézetis fiatalokkal interjúkat készítő Magyar Pétert és Bódis Krisztinát, hogy ne használják politikai eszközként a bántalmazott gyerekeket, Gyurkó egy interjúban erősített rá Pető kritikáira.

A kegyelmi botrány után gyermekvédelmi kérdésekről nyilatkozó és javaslatokat benyújtó ellenzék kapcsán azt mondta, „a gyermekvédelem évtizedek óta görget maga előtt strukturális problémákat”, és amire most rácsodálkozik a magyar társadalom, az „több évtizedes halogatás következménye”. Akkor azt mondta, nem annyira a jogszabályok, mint inkább a források és az akarat hiányoznak a szektorból. „Fontos lenne, hogy a gyermekvédelem ne politikai termékként legyen kezelve, és a pedofíliát ne a politikai arénában használják egymás megbélyegzésére az emberek, anélkül, hogy valójában értenék, hogy ez az egész miről szól. Életveszély, ha a gyermekvédelmet csak kommunikációs eszközökkel próbálja meg valaki kezelni.”

Gyurkó Szilvia egyházon belüli gyermekvédelmi ügyekben is igen aktív, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban történt molesztálás után indult egyházi belső folyamatokban is szerepet vállalt a Hintalovon.

A molesztálási ügy után négy év múlva már más gyermekbántalmazási kérdésekről is szó esett a Hintalovon társszervezésében szervezett konferencián. Ekkorra már Gyurkó több egyházi gyermekvédelmi irányelv kialakításában is részt vett, ahogy a katolikus gyermekvédelem elősegítésével foglalkozó Gyerekasztal Munkacsoport létrehozásában is, aminek Gyurkó mellet tagja kollégánk, Urfi Péter is.

Szakmai tevékenysége és nyilatkozatai egy idő után idegesítővé váltak a Fidesz-kormány számára: a Hinatolovon alapítványt nevezték már gyermekvédelmi tevékenysége bújtatott melegpropagandát terjesztő szervezetnek az Origón, Brüsszel és Soros-alaptívány által pénzelt csoportnak a Mandineren, 2025-ben pedig már azért kellett támogatást kérniük, mert uniós források elfogadása miatt listára helyezte őket a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Mire számítsunk?

A gyermekvédelemért a leköszönő kormányban a Belügyminisztériumnál munkálkodó gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, Fülöp Attila felelt. Ő volt az, aki a fóti gyermekotthonból előkerült videóról azt mondta, hogy szerinte nem fojtogatás, hanem lefogás történt, mert a videón látható fiatal ön- és közveszélyes volt. De Fülöp akadályozta meg azt is, hogy a Tisza adományai eljussanak az állami nevelésben élő gyerekekhez, és ő volt az is, aki család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár volt 2013-ban, amikor az első jelzések megérkeztek a Szőlő utcai javítóintézet pedofil igazgatójával kapcsolatban.

Gyurkó a belügyminiszter helyett a leendő szociális és családügyi miniszter, Kátai-Németh Vilmos alatt dolgozik majd.

A Tisza programja hangsúlyosan foglalkozik a gyermekvédelemmel, a kampány egyik központi témája volt. Magyar Péter tavaly decemberben azt ígérte, az elmúlt húsz év gyermekvédelmi bűncselekményeit teljes körűen és nyilvánosan feltárják, anyagi és erkölcsi kártérítést kapnak a gyermekvédelem áldozatai. Emelett a többi között elindítanak egy 0–24 órás, név nélküli bejelentővonalat, és minden gyermekvédelmi intézményben, valamint fenntartónál előre be nem jelentett ellenőrzések lesznek. Évente országos gyermekjogi jelentés készül.

A párt programja szerint azonnal megerősítenék a gyermekvédelmi rendszert: 20 százalékos emelést ígértek a működési költségek terén, 25 százalékos emelést és inflációkövető béreket a dolgozóknak, és felülről nyitott költségvetést az egész szakterületnek. De a párt vállalta a gyermekotthonok felújítását 4 éven belül, a szakellátásban dolgozók és gyámügyi ügyintézők létszámának növelését, kapacitásbővítést és a Gyermekjogi Ombudsman intézményének létrehozását.

Emellé érdemes megnézni, miket követelt még az új kormánytól Gyurkó a cikk elején már idézett nyílt levélben. Ezt azzal kezdte, hogy elege van a jól hangzó gyerekbarát szlogenekből, mert „ha valóban számítanak a gyerekek, akkor annak látszania kell a költségvetésben, a szakemberek bérében, az intézmények működésében és abban, hogy a közbeszédben minden kimondott szó mögött ott van az a hit és elköteleződés, hogy ami elhangzik, az segít a gyerekeknek (vagy legalábbis nem hozza őket rosszabb, szorongatóbb, kiszolgáltatottabb helyzetbe).”

Arról is írt, hogy „Magyarországon ma túl sok minden dől el a születés pillanatában. Az, hogy egy gyerek milyen iskolába járhat, kap-e fejlesztést, hozzáfér-e orvoshoz, van-e esélye kitörni, lesz-e, aki meghallja a hangját, mind attól függ leginkább, hogy hova született és hol él.” Szerinte ez „nem természetes állapot”, hanem „politikai döntések következménye”, amiken most változtatni kell.

„A jognak asztalához a gyerekeket is oda kell engedni. Biztosítani kell nekik, hogy a rájuk vonatkozó ügyekbe ők is beleszólhassanak, hiszen a gyerekek nem díszletei a társadalomnak, hanem aktív alakítói. Joguk van ahhoz, hogy meghallgassák őket. Joguk van ahhoz, hogy számítson a véleményük. Joguk van ahhoz, hogy ügyeket kezdeményezzenek és képviseljenek” – írta levelében, amit azzal zár, hogy a közélet agresszivitását is meg kell szüntetni, mert a gyerekek azt tanulják, amit a felnőttek csinálnak.

Forrás