
„Ha indokoltnak látjuk majd, akkor ki fogunk lépni” – ezzel reagált Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével kapcsolatos felvetésre egy kampányvitában. Aki „felkérdezte”, az a legismertebb kihívója, Narek Karapetjan, az Erős Örményország párt vezetője volt. Karapetjan azt kifogásolta, hogy a Pasinján vezette örmény kormány lényegében leállította részvételét az Oroszország által dominált szervezetben, és tagdíjat sem fizet, de egyelőre a kilépéséről sem döntött.
Örményországban június 7-én, vasárnap tartanak országgyűlési választásokat, és a második ciklusa végéhez közeledő Pasinján szeretne belekezdeni a harmadikba is. Az esélyei finoman szólva sem rosszak. A legfrissebb felmérések szerint a székében példátlanul hosszú ideje, 2018. május 8. óta üldögélő miniszterelnök pártja, a Polgári Szerződés a szavazatok 65 százalékát is megszerezheti, ez fölényes győzelmet, magabiztos parlamenti többséget eredményezne. Annál inkább, hogy ha a közvélemény-kutatók adatai nagyjából helytállóak, szóra sem érdemes kihívói közül egyetlen erő támogatottsága sem haladja meg a 12 százalékot, köztük Karapetjan pártja sem.

Ebből többek közt az következik, hogy az extrevagáns közösségi médiás jelenlétéről is ismert Pasinján megkapná a kellő felhatalmazást ahhoz, hogy az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Uniótól (EGU) elfordulva folytassa országa közelítését az Európai Unióhoz. Arról nem beszélve, hogy a tényleges örmény–azeri megbékélés sanszai is újabb löketet kaphatnának, amennyiben a nagy többség birtokában nyilván meglenne a kormányzat ereje ahhoz, hogy véglegesítse a Hegyi-Karabah-ügyi békemegállapodást.
Hogy ennek nyomán a stabilitás vagy a bizonytalanság növekedne a dél-kaukázusi térségben, érdekes kérdés.







