Hallanak a csecsempk az anyaméhben? Miért változtatjuk el a hangunkat, ha egy kisbabához beszélünk? Lehet-e mérni a csecsemők temperamentumát, és ha igen, hogyan? Mire utal, ha egy kilenc hónapos gyermek lendületes? Hogyan döntik el az óvodások, hogy kitől érdemes tanulni? Hol laknak a fogalmak egy 6-8 éves gyermek agyában?

Ezek a kérdések mind-mind felmerültek a Kis Tudósok Délutánján, az ELTE Nyelvtudományi Központjában április 19-én, vasárnap megrendezett interaktív tudományos délutánon, ahol már sokadszorra ismerkedhettek gyerekek, szülők, pedagógusok azokkal a kutatásokkal, amelyeket a kisbabák és a kisgyermekek vizsgálatával foglalkozó hazai kutatólaborok folytatnak. A különféle állomásokon játékok, kvízek, tesztek, színezők, matricák igyekeztek a laikusok és főleg a gyerekek nyelvére lefordítani a kutatási eredményeket, a játéksarokban pedig a legkisebbek, apukák és anyukák ismerkedhettek a készségfejlesztő babacsörgőkkel vagy a Hoberman-gömbbel – szigorúan tudományos alapon.

Támpont aggódó szülőknek

A rendezvényt a CEU Babakutató Labor indította el évekkel ezelőtt, amikor az egyetem még itt volt Magyarországon – mondta kérdésünkre Babarczy Anna nyelvész, kognitív pszichológus, a BME Nyelvtudományi Központjának tudományos főmunkatársa. „Eredetileg az volt a céljuk, hogy kicsit reklámozzák magukat: menjenek el a szülők, ismerjék meg őket, és vigyék el a gyermekeiket a kutatásokba kísérleti személyeknek. Ez a funkció ma is megvan, de ismeretterjesztő eseménynek is nagyon jó.”

Idén a CEU Babakutató Labor mellett az ELTE Babalabor, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont (ELTE NYTK), az Alfa Generáció Labor, a BME Kísérleti Pragmatika Labor és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) vett részt a délutánon. „A CEU kezdeményezéséhez csatlakozott az összes többi, Magyarországon működő labor, ahol gyerekek kognitív, társas, nyelvi fejlődésével foglalkoznak a csecsemőkortól kezdve a kamaszokig. Minden évben más rendezi meg, idén az ELTE Nyelvtudományi Központján volt a sor – mondta Babarczy. – Ez a délután inkább a játékokról szól, a gyerekek mindenfélét kipróbálhatnak, és ha a szülőknek kérdései, aggályai vannak, a jelen lévő tapasztalt kutatók válaszolnak. Vannak szülők, akik aggódnak a gyermek beszédfejlődése vagy bármilyen kognitív fejlődése miatt. Mi nem állíthatunk fel diagnózist, nem vagyunk rá felhatalmazva, diagnosztikai eszköztárunk sincs a helyszínen, de beszélgethetünk a szülőkkel, pedagógusokkal arról, mire kell figyelni, hova lehet fordulni, merre induljanak tovább. Ilyen szerepet is felvállal ez a rendezvény”.

Babarczy saját, mentalizációs készségfejlesztéssel foglalkozó kutatását mutatta be vasárnap délután, ami azt vizsgálja, fejleszthető-e a gyermekek azon képessége, hogy mások érzelmeit, szándékait, ismereteit felmérjék. Különösen az autizmus spektrumzavarban érintett, de ép értelmi képességekkel rendelkező óvodás és kisiskolás gyermekeket vonják be a kutatásba. Ha a készség fejleszthető, azt is megvizsgálják, hogy ez a fejlődés milyen kognitív folyamatokon keresztül megy végbe.

Hol laknak a fogalmak?

A HUN-REN TTK Hippocampal Circuit and Code for Cognition (HCCCL) kutatólaborja standjánál a gyerekek és a szülők MR-felvételeken próbálhatták ki az emlékezésért felelős agyterület, a hippokampusz alrégióinak szegmentálását.

Schvéger Domonkos, a HCCCL labor kutatási asszisztense elmondta: kutatásaikban arra kíváncsiak, hogyan alakulnak ki a fogalmak a gyerekek fejében, és fMR-felvételeken vizsgálva milyen agyterületek mutatnak aktivitást, amikor ez a folyamat zajlik. „Először egy fogalmi térképet kell alkotni, hogy tisztában legyünk azzal, hogy adott fogalmakról milyen jellemzőket tudnak a 6-8 éves gyerekek – ilyesmi még nincs magyar mintán” – mondta Schvéger.

„A következő lépésben tudjuk azt vizsgálni, hogy adott jellemzők bemutatásával hogy alakul ki a fogalom az agyban. Például mutatunk egy piros pacát, egy fát, majd egy idő után, azt reméljük, hogy rájön a gyermek, hogy az almára gondoltunk. Ahogy egyre több jellemzőt mutatunk neki, egyre jobban beszűkül az irány, és végül valamilyen módon megjelenik az alma fogalma a gyermek fejében. Az egyik kutatási kérdésünk, hogy a nyelvi mintázatkiegészítés funkcióért felelős alrégió az agyban mutat-e aktivitást, amikor ilyen módon fogalmakat kreálnak a gyerekek.”

Miért jó, ha egy baba örökmozgó?

A HUN-REN TTK standján más játékos tesztek mellett azt lehetett megtudni, hogy egy csecsemő vagy egy kisgyermek milyen temperamentumú. Ehhez egy nemzetközi, validált temperamentumkérdőívet kellett kitölteni, az eredményből pedig az látható, hogyan helyezkednek el az adott gyermek viselkedésének jellemzői az életkorának megfelelő mintából álló átlaghoz képest. Örökmozgó, vagy nyugodt, szemlélődő? Képes önszabályozásra? Hogyan éli meg a negatív érzelmi állapotokat? A kutatók szerint más környezeti tényezők és demográfiai adatok mellett a temperamentum összefüggésben áll a korai nyelvi fejlődéssel, ezért érdemes lehet ránézni, hogy egy baba mennyire temperamentumos.

Az ELTE NYTK standján a babákhoz szóló gügyögéssel, vagyis a dajkanyelvvel foglalkoztak a kutatók, és azzal, hogyan mondanak a felnőttek a babáknak történeteket. Az ELTE Alfa Generáció Laborja egy olyan kutatást mutatott be, hogyan hatnak a digitális eszközök a gyerekek fejlődésére. Az eredmények szerint minél többet használ a gyerek ilyen eszközöket, annál negatívabban. A standjukon egy appot próbálhattak ki a szülők és a gyerekek, ami társasjátékokkal igyekszik ezeket a negatív hatásokat kiküszöbölni.

A CEU Babakutató Labor egy, az óvodások döntéseivel kapcsolatos kutatást és egy interaktív kutatást mutatott be. Ez utóbbiban azt elemzik, hogy amikor a gyerekek új játékokkal ismerkednek, inkább olyan felnőttekhez fordulnak-e segítségért, akik az adott típusú játék szakértői, vagy egyformán bíznak mindenkiben, akiktől már tanultak valami hasznosat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás