Ázsia repülőterein fokozott készültséget helyeztek érvénybe, miután India az elmúlt hónapban két halálos Nipah vírusfertőzést erősített meg Nyugat-Bengál államban – írja a brit Guardian.

A BBC szerint Thaiföld, Nepál és Vietnam is azok közé az országok közé tartozik, ahol bevezették a repülőtéri szűréseket, tartva a rendkívül magas halálozási arányú vírusfertőzés terjedésétől.

A mumpsz vagy a kanyaró kórokozóihoz hasonlóan a Paramyxoviridae víruscsaládba sorolt, egyszálú RNS-vírus Nipah (NiV) zoonózisként állatokról, például sertésekről vagy például gyümölcsevő denevérekről terjedhet az emberekre, akár közvetlen érintkezés, akár valamilyen testváladék közvetítésével. Az emberről emberre is terjedő kórokozót az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a magas járványveszélyű vírusok közé sorolja, mivel nincs ellene vakcina, ráadásul a fertőzés 40–75 százalékos halálozási aránya jóval magasabb, mint az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19-é.

Az akár 4-14 napos lappangás után a vírusfertőzés kezdeti tünetei a magas láz, a hányinger, a hányás és a légzési problémák, amelyek következménye súlyos atipikus tüdőgyulladás lehet, de gyakoriak az olyan neurológiai szövődmények, mint az akut agyvelőgyulladás.

A szeroprevalenciai és a vírusizoláción alapuló adatok szerint a Nipah vírus elsődleges hordozói a Pteropus nembe tartozó gyümölcsdenevérek, például az óriás repülőkutya (Pteropus vampyrus). A vonatkozó szakirodalom szerint a Nipah vírus repülőkutyákról sertésekre való átterjedésének oka feltehetően a sertésfarmok és a denevérek élőhelyei közti egyre növekvő átfedés. Az egyik vizsgált farm esetében a gyümölcsösök közel voltak a sertésfarmhoz, ami lehetővé tette, hogy vizelet, ürülék és részben elfogyasztott gyümölcs kerüljön át a sertésekhez.

Az első Nipah-fertőzéses eseteket 1998-ban azonosították, mikor egy malajziai sertésfarmon kitört járványban 265 ember fertőződött meg, 105-en pedig meghaltak. A vírust 1999-ben sikerült izolálni a névadó Sungai Nipah nevű településen élő beteg szervezetéből. Azóta szinte minden évben észlelnek járványkitöréseket Ázsia-szerte, többek között Indiában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban és Malajziában. Bangladesben rutinszerűen bukkant fel, és az első indiai esetet 2001-ben regisztrálták a Bangladessel határos Nyugat-Bengálban.

Forrás