„Egy párt, amely nem a múlt ellen, hanem a jövőért jött létre„

Idén nyáron új szereplő lépett színre a magyar politikai palettán, az Irány a Jövő Párt. Az új politikai közösség célkitűzései és pozitív jövőképe hamar kirajzolódtak, és ezért alakulása óta fokozott figyelem övezi a hazai sajtó és média részéről is. Alapítói és aktivistái saját honlapjukon és közösségi felületeiken máris élénk diskurzust folytatnak, amelyből az látszik, hogy e politikai közösség szándékai szerint túlmutat a tradicionális pártpolitikai közösségek szürkeségén.

Látszólag a párt alapító elnökének, Farkas Dezsőnek, a párt szakértőinek és aktivistáinak elkötelezettsége olyan innovatív színekkel is hozzájárulhat a hazai politika alakulásához, a közbeszéd letisztulásához is — ami nemcsak felüdülés, hanem egy újfajta társadalmi gondolkodás alapvetésén is nyugszik.

Most első alkalommal ülünk le a párt elnökével egy nagyinterjúra, hogy megismerjük az alapító gondolatokat, a politikai filozófiát és azt az irányt, amelyet kijelöltek a jövő felé. Igyekeztünk olyan kérdéseket feszegetni, amelyek hiánypótló értékkel is bírnak a közelmúltban már nyilvánosságot látott felvetések mellett, és segítenek élesebbé tenni a kialakult képet.

— Többeknek az tűnt fel, hogy hangos jelszavak vagy forradalmi gesztusok helyett a szervezettség igényével, hosszú távú tervekkel, intézményi gondolkodással és a társadalmi párbeszéd iránti elkötelezettséggel indultak el útjukon. Eddigi megszólalásai alapján úgy tűnik, hogy az új párt célja nem csupán a választási versenybe való belépés, hanem egy olyan politikai kultúra megteremtése, amelyben az irány nem ideológiai szembenállás, hanem közös jövőkép mentén formálódik. Szeretnénk, hogy a HIR8 olvasói ezt az gondolatot jobban vagy a valóság tükrében láthassák. Ezért megkerülhetetlen a kérdés, így e beszélgetés alapvetése is: Ha röviden kellene megfogalmazni, hogyan foglalná össze: miben különbözik az IRÁNY Párt minden eddigi „új párttól”?

„Hogy teljesen másképp gondolkodunk: nem a klasszikus bal-jobb oldalban, hanem a jövőépítésben. A politikai befolyásunkat nem mások ellen, hanem a jövőépítés érdekében kívánjuk alkalmazni. Abban, hogy van újszerű tapasztalatunk pártépítésben, vállalkozói tapasztalattal rendelkeznek az alapítóink, a vezetőségi tagok.” — F.D .

— A párt- és közösségépítés országos méretű kihívásokkal és logisztikával is jár. Terveznek S­omogy megyében is terjeszkedni? 

„Igen, természetesen. S­omogy megyében nagyon sok tennivaló van. Komoly probléma az elvándorlás, az elöregedés, a bezáró iskolák. Én is S­omogy megyéből származom, Vörsről. Rossz nézni, ahogy s­omogyban sok apró faluban bezár az iskola, a boltok már nincsenek mindennap nyitva, a fiatalok elmennek Kaposvárra vagy külföldre dolgozni. Az itt maradók között lassan több a 70 feletti, mint az aktív dolgozó. Egy idős tanító néni minden nap ugyanazon az üres utcán sétál el a régi iskola mellett, ahol valaha gyerekzsivaj volt.” 

A pártelnök elhivatott meggyőződését mutatja, hogy siet hozzátenni:

„De lesz még tél után tavasz. Mi nem fogjuk hagyni, hogy a magyar falvak elnémuljanak. Új életet kell vinni oda, ahol a múlt még mindig várja a jövőt!”

— A KözTér youtube csatornáján is elérhető interjúban már elmondta, hogy az Irány a Jövő Párt országgyűlési képviselő-jelölteket készül állítani már a 2026-os választásokra is: Milyen jelölteket keresnek?

„Olyan jelölteket, akik rendszerváltást akarnak, akik tisztességesek és hajlandók munkát belerakni a helyi közösség építésébe. Bírják a strapát, vagy mondhatnám úgy is, hogy kemények, mint a somogyi tölgy. Tudta, hogy a szülőfalum, Vörs volt a Bödönhajó készítés központja?” 

— Csak azóta tudom, hogy rátaláltam az Ön blogján egy igencsak tartalmas helytörténeti írására. Mivel somogyi gyökerei révén ma is állandó somogyi kötődése van — amit a beszélgetés során is érzékelni lehet —, adódik a következő kérdés. Milyen helyi problémákat azonosított az Irány a Jövő Párt S­omogy megyében?

„Sajnos sok problémát azonosítottuk. Ebben kulcsszerepet játszanak az Iránypontok is.  Most az interjúban kettőt emelnék ki.

Az egyik a vidéki gazdálkodás nehézségeinek helyzete. Egy somogyi kistermelőnek, aki pl. 15 hektáron gazdálkodik, évről évre egyre nehezebb boldogulnia. A támogatások nagy része nagybirtokosokhoz kerül (elég csak a megyében az utóbbi egy év nagy felvásárlásaira gondolni), az anyagárak emelkednek, az értékesítési lánc szinte elérhetetlen a kicsiknek. 

Mégis minden reggel kimegy a földre, mert azt mondja: „Ha mi sem vetünk, ki fog?”

Észre kell venni, hogy a magyar vidék gerince a kisgazda. Mi azok oldalán állunk, akik két kézzel építik a jövőt! A helyi termelést és piacra jutást támogatni fogjuk, a mezőgazdaságban segítjük a digitalizációt a vidéki gazdáknak. 

A másik az egészségügy hiányossága, az emberi kiszolgáltatottság és elérhetetlenség. Én még a Marcali kórházban születtem. Ma már bezárták a szülészetet Marcaliban. Nekem volt Vörsön háziorvosom, ott kaptam meg az oltásokat. Ma már nincs Vörsön háziorvos. 

Egy háziorvos három faluban lát el betegeket, mert máshol már nincs orvos. Az idős betegeknek 20 kilométert kell utazni receptért úgy, hogy a busz csak naponta kétszer jár. A doktor még bírja, de már ő is 60 felett van. 

Az egészség nem kiváltság. Minden magyar ember megérdemli, hogy vidéken is segítséget kapjon. Meg kell erősíteni a szociális hálót, biztosítani kell az emberi méltóságot és az alapellátást minden településen. Meg kell oldani az orvoshiányt. Az Irány a Jövő Párttal ezen dolgozunk, és ha megkapjuk a felhatalmazást az emberektől, akkor valós lépéseket fogunk tenni S­omogy megyéért.  „

— Az Irány a Jövő Párt honlapján is találkozunk az Iránypontokkal és az előbbi válaszban is hangsúlyt helyezett erre. Mik azok az Iránypontok?

„Kétféle Iránypontunk van. Szakmai Iránypontok és Közösségi Iránypontok. 5-20 fős civil közösség, akik tesznek a helyi közösségért. Pl. szakmai iránypontot lehet létrehozni S­omogy megyében a zöldenergiával kapcsolatban, kistermelők témakörében, az oktatás és tehetséggondozás is egy kiváló téma, de a balatoni turizmust se felejtsük el. Aztán ott van pl. a szociális felzárkózás vagy a somogyi identitás szakmai témaköre, ami mentén lehet Iránypontokat létrehozni. Az Iránypontokról részletesen a honlapunkon lehet tájékozódni.”

— Nem lehet teljes képet alkotni az Irány a Jövő Párt várható szerepéről anélkül, hogy megismernénk a véleményét egy sajátos politikai jelenségről is. Az elmúlt hónapokban egyfajta politikai messiásként tekintenek Magyar Péterre, ami érzelmileg érthető, de politikailag veszélyes. Ön szerint hogyan lehet megszólítani azokat, akik ebbe a rajongói csapdába estek, és visszavezetni őket a kritikus gondolkodás felé?

„Mi, az Irány a Jövő Párttal az emberi szabadság mellett vagyunk, tiszteljük mások elköteleződését. Viszont fontosnak tartjuk kiemelni: túlfűtött érzelmekkel, alaptalan ígérgetéssel bár lehet választást nyerni, de az országot csak szakértelemmel és szervezési tudással lehet vezetni. 

Egy politikai pártnak nem vádaskodással, hergeléssel kell kitűnni, nem másokat kell tiszteletlenül leszólni (ez mindkét nagy pártra igaz). Egy felelős vezetőnek és egy felelős pártnak érvekkel, példákkal, munkával és jó programokkal kell támogatókat szerezni.  „

— Ezek szerint a személyekhez kötődő érzelmekkel is vezérelt politikai véleményformálásban különböző veszélyek rejtőzhetnek. Milyen eszközökkel kívánják elérni, hogy a választók ne személyekbe, hanem rendszerekbe és programokba fektessék bizalmukat?

„M­agyarországon a megszemélyesítésnek mély és hosszú hagyománya van, a magyar emberek könnyebben tudnak azonosulni egy-egy személlyel, mint egy konkrét szervezettel, ezt figyelembe kell venni. 

A választók egy része személyekre egyszerűsít, így könnyíti meg a döntését. A másik része a programokra, ígéretekre koncentrál. 

De ugyanígy az is elmondható, hogy a választók egy része érzelmi alapon dönt, a másik része logikai alapon. 

Az Irány a Jövő Párt programját is jelentős érzelmi alapok táplálják: a hazaszeretet, a jövőépítés iránti elkötelezettség, a gyerekeink jövőjének és a nyugdíjasok méltó öregkorának biztosítása, magyarok életének jobbá tétele. 

A választók sokszor azért sem bíznak rendszerekben és programokban, mert eddig túl sokszor ráfáztak az üres ígéretekre, és sokszor csalódtak a rosszul működő rendszerekben. Vissza kell állítani a hitelesen működő rendszereket. Annak a népért kell létezni, nem egy szűk csoport előnyeiért. „

— Az Irány a Jövő Párt hogyan kívánja kezelni azt a társadalmi igényt, amely nem politikai víziót, hanem érzelmi megváltást keres? Hogyan lehet ezt az igényt felelősen és demokratikusan mederbe terelni?

„Úgy, hogy a munka és a programalkotás során ezt a létező jelenséget figyelembe kell venni. Az előző kérdés során erre már kitértem. Meggyőződésünk, hogy a legősibb és a legmélyebb hajtóerő az utódokról való gondoskodás, vagyis a jövő felépítése.

De fontos a példamutatás politikai szinten is. A politikusoknak felelősséget kell vállalni nemcsak a tetteikért, de a kimondott szavakért is. Csak úgy lesz egy erősebb és jobb országunk, ha a politikusok is az országgal foglalkoznak, nem egymás hergelésével. 

Képzeld el, hogy ugyanazt az energiát, amit eddig a két legnagyobb párt egymás hergelésével, acsarkodásával töltött, azt M­agyarország fejlődésére fordítanák? Képzeld el, hogy azokat a milliárdokat a kormánypárt, azokat a milliókat az ellenzéki párt nem egymás ellen költi el, hanem azért, hogy egy jobb országban éljünk. Visszaélnek a választók bizalmával, az adófizetők pénzével. 

Mi nem valami ellen vagyunk, hanem valamiért. Egy erős, fejlett M­agyarországért, egy egészséges társadalomért. ” 

— A demokratikus rendszerek minden esetben egyfajta szimpátia versenyen nyugszanak. A választók közül nem mindenki kíván a különböző érvekkel, programokkal foglalkozni; néhányan talán a tényekkel sem. A mindenkori parlamenti és k­ormány összetétele nem kis részben tehát egy kommunikációs-érzelmi verseny eredménye. Így adódik az alapvető kérdés: Van-e félelme azzal kapcsolatban, hogy a politikai diskurzus túlzottan személyfüggővé vált M­agyarországon? Hogyan lehet visszahozni a tartalmi vitákat?

„Erre van egy nagyon egyszerű megoldás, hogyan lehet visszahozni a tartalmi vitákat és hogyan lehet csökkenteni a személyfüggőséget: ha az emberek azokra a pártokra szavaznak, akik ezt képviselik. Ilyen az Irány a Jövő Párt.” 

— Milyen konkrét lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ne váljanak ők maguk is egy újabb „megváltó projekt” részévé, hanem valódi rendszerváltó alternatívát kínáljanak?

„Az Irány a Jövő Párt munkamódszere, a szervezetünk működése, az Iránypontok mind-mind zálogai egy jóval demokratikusabb működésnek. 

Azt mindenkinek a megítélésére bízom, hogy a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt az demokratikusan működik-e vagy egyszemélyes vezetés. 

Mi az Irány a Jövő Párttal sajnos látunk aggasztó jeleket. Ilyen például az új alelnök hirtelen feltűnése, amivel jó néhány sokkal régebben ott dolgozó kollégát megelőzött, arról nem is beszélve, hogy a megválasztása előtt jelentették be. 

Az, hogy a k­ormány esetében miért van szükség rendszerváltásra, elég ránézni M. Lőrinc 1800 milliárdos állami támogatásokból felduzzasztott vagyonára vagy éppen Hatvanpusztára, miközben több mint egy millió ember él mélyszegénységben. Gondoljunk csak bele, hány milliárd forint landolt ott M. Lőrincnél az állam támogatásából? Mi lett volna, ha ezt térségfejlesztésre fordította volna az állam? Mondjuk olyan falvakra, mint Rinyaújnép, Kőkút, Pálmajor vagy Visnye?”

— Ön már politikai pályája előtt is jelentős közösségépítési és társadalmilag hasznos tevékenységet végzett. Például amikor (2011-ben, tehát immár 14 éve) elindították a komoly sikereket elért és ma is aktív Jövőt Építők Generációja közösséget egy egyetemi kezdeményezésből. Már akkor is a jövőbe tekintés, a tudományos környezet, a tudományokkal való szoros kapcsolat és a társadalmi és technológiai fejlődés összefonódása jellemezte. Tehát megjelenése a politikai térben alapvető társadalmi elkötelezettséget és kulturális, innovációs igényt is feltételez. Az Irány a Jövő Párt irányelvei között olvasom, hogy a párt szerint: „A 21. század sikere az innováción múlik. Kvantumtechnológia, m­esterséges intelligencia, digitális megoldások — ezeken a területeken M­agyarországnak nem követnie, hanem vezetnie kell a régiót.” Amikor lehetőségük nyílik erre, milyen konkrét AI- vagy technológiai pilotprogramot indítanának az első 100 napban?

„Mint minden területen, itt is az állapotfelméréssel kezdtünk. Ez nem kis feladat, részletes szakmai felmérést kell készíteni minden területen ahhoz, hogy a lehető legjobb megoldást megtaláljuk. A jelenlegi készültségi szinten az angol modell tűnik a leghatékonyabbnak.

Mit jelent az angol modell? 

Angliában bevezették azt, hogy 5 éves kortól civil szervezeteken keresztül tanulnak az emberek AI megoldásokat, adatelemzést, robotikát. Majd 14 éves kortól lehetőségük van elmenni cégekhez szakmai gyakorlatra ezeken a területeken. 18 évesen, miután végeznek a középiskolában, már 13 évnyi szakirányú tapasztalatuk van. Ehhez képest mennyi esélye van egy somogyacsai vagy egy Istvándiról származó fiatalnak? Semmire nem fog menni a történelem vagy irodalom tudással, a szomszédos országok le fognak hagyni minket. Ezért kell felvenni a versenyt. 

Az Irány a Jövő Párt többek között ebben tudja képviselni a somogyi embereket, hogy a gyermekeik, unokáik jövője biztosabb legyen.”

— A somogyi térség kapcsán már utalt az egészségügy sajátosságaira. Hogyan kezelné a háziorvos-hiányt a következő 18 hónapban?

„Ez a szakértői javaslatcsomag nincs kész. Előzetes és kiragadott bejelentésekkel az Irány a Jövő Párttal nem kívánunk élni. Elég párt ígérget már mindenféléket. Mi csak kidolgozott és végrehajtható tervekkel fogunk megjelenni. Az Irány a Jövő Párt, mint felelős politikai erő ebben hisz. „

— Idáig igyekeztem az Irány a Jövő Pártról kérdezni. Most azonban két személyesnek tűnő kérdést is szeretnék feltenni. Ha volt ilyen: Mi volt a legnagyobb tévedése a politikai a pályája kezdetén, és mit tanult belőle?

„Az ember igazi természete és személyisége előbb-utóbb mindig megmutatkozik. Egy darabig fel lehet venni politikai álarcot, de azt nem lehet hosszú távon fenntartani. Sok ember nem annak mutatta magát, mint ami később kiderült róla. Bárcsak minden politikus olyan lenne, mint amit kiskoromban hallottam mondást: „A somogyi ember ritkán szól, de akkor igazat.” Tanulhatnának ebből a politkusok is. 

A másik, hogy az emberek a politikában keveset foglalkoznak az önfejlesztéssel. Viszik a régi rutinokat, ami erősen akadályozza a régi politikai pártok fejlődését. Ebből a legnehezebb típus, amikor valaki régen sikeres volt. A régi, akkor még sikeres rutinját akarja erőltetni, pedig a világ már megváltozott. 

Új megoldásokra van szükség, új megközelítésre. Ezt sokan képtelenek megugrani a politikában. A mostani 50-60 éves politikai vezetés nem érti, hogyan működnek a fiatalok. Nem látja, hogy milyen technológiai eszközöket és megoldásokat használnak a mindennapokban. Vajon tényleg olyan emberekre érdemes bízni a jövőt, akik nem is értenek hozzá?”

— Végezetül: bizonyára sokakat érdekel: Mit tanult a legnagyobb ellenzéki párt belső működéséből, amit most teljesen másként csinál?

„Szinte mindent másképp fogunk csinálni. Ez a személyiségemből is fakad. Mindig mindenben kerestem az újdonságokat. A WOW érzést. Másképp építjük a szervezeti kapcsolatokat, a szakértők és szakmaiság összekötését is teljesen új megközelítéssel szervezzük. 

A politikai képviselet is mindenben más lesz az IRÁNY a Jövő Pártban, mint a többi politikai pártnál. Mert a múlt örökség, de a jövő döntés!”

— Köszönöm, hogy a HIR8 rendelkezésére állt és további sok sikert kívánunk. — J­ámbor Péter