
Szénben és fémekben gazdag égitest lehet a 3I/ATLAS csillagközi üstökös, ami jégvulkán kitöréseket produkálhatott a Nap megközelítése során – állítja egy friss kutatás, amiről kedden számolt be az IFL Science.

Josep M. Trigo-Rodríguez, a katalóniai Űrtudományi Intézet kutatója és kollégái fényességméréseket gyűjtöttek az égitestről, ahogy az megközelítette a Napot. Emellett a 3I/ATLAS-ról korábban készített, az égitest összetételéről árulkodó színképfelvételeket hasonlítottak olyanokhoz, amiket az amerikai űrügynökség gyűjtött az Antarktiszon talált szénben és illékony anyagokban gazdag szenes kondrit meteoritokról.
Ez alapján az arXiv-ra novemberben feltöltött preprintjükben azt állítják, hogy a 3I/ATLAS egy szénben és fémekben gazdag égitest lehet, ami leginkább a Neptunuszon túli jeges objektumokkal (trans-Neptunian objects, TNOs) mutat hasonlóságokat.

Ebből az következne, hogy a Nap megközelítése során az égitest belseje vizes átalakuláson megy keresztül és felszínéről jégvulkánok törnek ki, ami a kutatók szerint megmagyarázhatja az égitest megfigyelt felfényesedését. Korábban a naprendszerbeli 174P/Echeclus üstökös felfényesedését is egyes kutatók hasonló módon magyarázták.
A kutatók szerint az üstökös magas vízjég és fémtartalma emellett segíthet megmagyarázni a kómájának szokatlan alakját és a 3I/ATLAS színképeiben megfigyelt kémiai anyagokat.
Bár a jégvulkanizmus leglátványosabb példáját a Naprendszerben a Szaturnusz Enceladus holdja kínálja, a kutatók szerint a folyamat végbemehet kisebb, szénben és vízjégben gazdag égitesteken is, ha azok elég közel kerülnek a Naphoz. A 3I/ATLAS, ha hipotézisük igazolást nyer, így nemcsak egy másik bolygórendszerről vagy a csillagközi térben való utazás hatásairól, hanem a bolygórendszerek és az apró égitestek keletkezéséről is információkat hordoz.










