Az április 12-i választások után pár nappal természetesen még nincs hivatalban a leendő miniszterelnök és a kormánya, így egyelőre egyetlen intézkedést, törvényt sem hoztak vagy írtak felül, mégis felbolydult méhkashoz hasonlít a magyar futball, annak is leginkább a sokmilliárdos állami támogatásból fénylő felső háza.

Meglehet, a pánikhangulat annak a választási kommunikációs kampányfogásnak a kisülése, amelynek részeként a Nemzeti Sport már bő két hónappal a Tisza Párt győzelme előtt petíció kitöltésére biztatta az olvasóit, amelyben a Fidesz veresége esetére azt vizionálta, hogy

ellehetetlenülne az utánpótlás-nevelés, az akadémiai rendszerek összeomlanának, eltörölnék a sportolói adókedvezményeket, bezárnának a sportlétesítmények, drasztikus adó- és járulékemelés következne.

A sportvezetők feltehetőleg most ettől tartva próbálnak sürgősen lépni.

A másik lehetőség, hogy a Fidesz-kormányhoz erős szálakkal kötődő klubtulajdonosok valós információk, saját gazdasági helyzetük, bevételeik prognosztizált csökkenése alapján döntenek a nadrágszíj meghúzása mellett.

Ugyanis az elmúlt években jelentős állami támogatáshoz jutó NB I-es klubok háza tájáról azonnali megszorító intézkedésekről hallani. Utánajártunk, miért ekkora a pánik, van-e/lehet-e alapja a félelemnek, illetve milyen konkrét lépéseket fontolgatnak a klubok.

Bizonytalanságot erősítő faktorok

Ami tény: Csányi Sándor MLSZ-elnök már egy 2025. novemberi, Nemzeti Sportnak adott interjújában elárulta, kifejezetten a Fidesz-kormány kérésére csupán egyéves szerződést kötött a szövetséggel a két állami óriás, az MTVA és a Szerencsejáték Zrt.

Azt mindenki döntse el maga, hogy miközben a ligák a világon mindenhol – és korábban az MLSZ is – 3–4 évre előre értékesíti a kereskedelmi jogokat, milyen szándékkal hagyta a Fidesz- kormány 2026 nyarától levegőben lógni az NB I-es klubok költségvetésében mintegy 0,7–1,2 milliárd forintot kitevő televíziós jogdíj- és SzRt-bevételt, ám ettől még biztosnak tűnik, hogy a Tisza-kormány megalakulása után rövid távon, várhatóan már a 26/27-es bajnokság júliusi rajtja előtt megoldódik mindkét szerződés.

Az optimizmusnak az ágyaz meg, hogy – ne menjünk messzebbre – a rendszerváltás óta még a legnagyobb világgazdasági válsághelyzetekben sem akadt olyan bajnoki évad, hogy ne közvetítette volna vagy az állami, vagy valamelyik kereskedelmi csatorna az NB I-et.

Így még akkor is egészen biztosan értékesíti majd az MLSZ a közvetítési jogokat, ha az új kormány nem szeretné tovább terhelni az MTVA költségvetését a magyar focival, hanem e téren teljesen elengedi kezét. Pláne így lesz, ha az a döntés születik, hogy két potenciális érdeklődő, a Sport TV és az RTL mellé engedi beszállni az M4 Sportot egy valós piaci árról folyó versenybe. Szóval tévés bevétel lesz, az MLSZ már kiírta a pályázatot, csak annak a nagysága kérdéses.

Az SzRt. történelmi távlatban a legnagyobb támogatója a magyar sportnak, így biztosnak tűnik, hogy a Tisza-kormány sem nullázza le a labdarúgásba érkező forrás áramlását. Iparági információk szerint van is szándék arra, hogy a kormányalakítás után prioritásként kezeljék az SzRt. sporttámogatásainak áttekintését, az új szerződések megkötését.

A választás utáni napokban híre ment, hogy eltűnt a DVTK támogatói közül a Mészáros és Mészáros Kft., mire válaszul a klub közleményt adott ki, hogy egyetlen szponzor sem távozott vagy jelezte volna, hogy a támogatás megszüntetésére készülne. A Mészáros-csoport azért is érdekes, mert a szintén Mészáros Lőrinchez köthető cégcsoport, az Opus Global NyRt. részvényeinek árfolyama majd a felére zsugorodott egy nappal a választások után, azóta is dülöngél, mint a matrjoska baba. És mivel a felcsúti vállalkozó a Puskás Akadémián kívül ilyen-olyan formában több más város labdarúgóklubjában is jelen van, tetemes forrást biztosít, a jelentős állami szerződésállománnyal rendelkező cégcsoport érték- és bevételzsugorodása egészen biztosan kihat ezeknek a kluboknak a költségvetésére, jövőjére.

Hol a legnagyobb baj?

A Puskás Akadémia furcsa módon már tavaly nyáron elkezdte összehúzni magát. Számos légiós távozott Felcsútról, a keretszám és a fizetések is csökkentek. Az sem véletlen, hogy pont az NB I-ből éppen kicsekkolni készülő DVTK-nál merült fel a napokban egy tulajdonosváltás lehetősége is.

Ugyanehhez a szálhoz köthető a Csákvár FC léte/nem léte, a másodosztályú tagságának a megtartása vagy elengedése. A Felcsúthoz közeli csapatról köztudott, hogy a Puskás Akadémia „keltetője”, így oda gyorsan legyűrűzik a forrásapadás. A megyei hírek szerint, ha maradnak is az NB II-ben, a labdarúgók komoly fizetéscsökkentéssel számolhatnak.

A klubvezetőkkel folytatott háttárbeszélgetésekből nyilvánvaló, hogy keret-, illetve fizetéscsökkenésről, egyfajta sapka bevezetéséről szinte mindenhol gondolkodnak.

Ez a zsírosabb szerződéssel rendelkező labdarúgóknak nyilvánvalóan fáj, ám az iparágat közelebb tereli az egészséges működéshez. Köztudott, hogy az elmúlt években nem a saját pénzükkel játszottak a klubvezetők, ennél fogva még a kieső Diósgyőrrel kapcsolatban is havi 15 ezer eurót kereső magyar és 25 ezret kereső külföldi labdarúgókról lehet hallani, ami nagyságrendileg megfelel annak, amit a kisebb költségvetésű Bundesliga-klubok játékosai keresnek.

Egyes tulajdonosok tehát úgy osztogattak, olyan szerződéseket kötöttek, mintha nem lenne holnap, miközben a Ferencváros kivételével számottevő UEFA-bevételt senki, de játékosértékesítésből származó futballpiaci alapút is csak egy-egy NB I-es klub – például az évek óta legegészségesebben működő MTK – tud felmutatni.

A zuhanyhíradó szerint a legnagyobb pánik a kilenc, kiemelt állami akadémiával rendelkező klub – ebből hét NB I-es FTC, ETO FC, DVSC, Kisvárda, Puskás Akadémia, MTK, DVTK, kettő, a Vasas és a Honvéd, NB II-es – háza táján van. A források szerint ők szeptemberben kapták meg utoljára az állami támogatás produktivitás után járó többszázmilliós nagyságrendű összegét.

Így már akad olyan akadémia, ahol kérdésesnek látják azt is, be tudnak-e nevezni a következő bajnoki évadra vagy sem. Információnk szerint akad olyan klub, ahol vészforgatókönyvként felmerült a teljes megszűnés, a 150–200 fő (labdarúgók, edzők, nevelők, konyhások és a többiek) elbocsátása, máshol csak alkalmazotti létszám- és fizetéscsökkentéssel kalkulálnak. Van, ahol a legrosszabb szcenárióként felmerült, hogy az állami támogatás tartós elmaradása esetén az ingatlan fenntartási, állagmegóvási költségeit az akadémiai kollégium szállodává vagy munkásszállóvá alakításával tervezik fedezni.

Mivel a kiemelt állami akadémiák auditját eddig is az adott naptári év júniusáig zárta le a sportállamtitkárság, és csak ezután utalta a támogatás produktivitási részét, ezeknek a félelmeknek minimális a valóságalapjuk, inkább a pánik negatív spiráljának a számlájára írhatók.

Ami biztosnak tűnik: a klubok nemcsak tervezik a költségcsökkentéseket, de biztonsági okokból ki-ki a maga elképzelése szerint realizálja is majd. Az, hogy pontosan ki mekkorát vág, leginkább a következő, 2026/27-es bajnoki rajton, a klubok játékoskeretének, a légiós- és humánerőforrás-állományának az áttekintése után lesz tetten érhető.

Kapcsolódó

Pánikban a magyar futball a választás után – de miért?

Rövid szünet után visszatér a Ziccer és feldolgozza a mögöttünk hagyott turbulens heteket. Választás utáni pánik a magyar futballban, NB I-es osztályozó, és a régi szép futballidők felvillanása a Bayern-Real BL-párharcban.

The post Jogos-e a félelem és reszketés a magyar fociban a kormányváltás miatt? first appeared on 24.hu.

Forrás