A kormány jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek azt az átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amivel a kormány teljesítené a befagyasztott uniós milliárdok feloldásának egyik követelményét – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón, amit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter indított.

Vitézy a kormány és az Európai Bizottság közti politikai megállapodás sikeréről és arról beszélt, hogy a helyreállítási alap forrásainak feloldásához még a nyáron be kell vezetni a reformokat, valamint a pénzek egy részét fel kell használni.

Arról, hogy nagyon kell sietnie a kormánynak, ha a Magyar Péter által Ursula von der Leyen mellett bejelentett uniós források egészét le akarja hívni, és hogy vannak tételek, amikről még nem is sikerült megállapodni, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Mire költenék a pénzt?

A több mint 10 milliárd euróból másfél milliárdot az elektromos hálózat fejlesztésére költenének. Augusztus 31-ig tőkeemelést hajt végre a kormány a Magyar Fejlesztési Bankban, ezután majd az áramszolgáltatókkal együtt használják fel az összeget, amiben Kapitány István gazdasági minisztériuma is szerepet vállal majd.

2 milliárd eurós tőkeemelésen keresztül támogatnák a kis- és középvállalkozásokat egy új támogatási programmal, de bérlakás- és kollégiumfejlesztési programmal is készülnek. Egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni. 2,2 milliárdból újítanák fel a HÉV- és a vasúti állományt.

A befagyasztott pénzek másik részéről, a kohéziós alap 4,2 milliárd eurójáról azt mondta, ezt 2029-ig kell felhasználni, konkrét projekteket még nem készítettek elő, de ebből lehetne közösségi közlekedésre, környezetvédelemre költeni, vagy épp az aszály ellen védekezni.

Vitézy szerint a 10 milliárd eurós helyreállítási alapból 2,6 milliárd beruházás már megvalósult saját finanszírozásból, ehhez most megkaphatja a pénzt a magyar költségvetés. Az előző kormány azonban a helyreállítási terv 75 százalékának esetében el sem kezdte a beruházásokat, úgyhogy lesz mit csinálnia az új kormánynak augusztus végéig.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (röviden: KEKVA) ügyében bár az Európai Bizottság szigorú fellépést várt el, Vitézy szerint végül abban állapodtak meg, hogy az alapítványok vagyona visszakerül az állam kezébe. Az egyetemi alapítványok esetében többlépcsős ütemtervet javasoltak a tanévkezdés miatt: az átláthatósági szabályokat már most kiterjesztik az egyetemi kekvákra, de a működési forma átalakítását csak 2027. augusztus 31-ig rendelik el. A nem egyetemi kekvák esetében azonban már idén augusztus legvégén visszakerülnek a vagyonok az államhoz (mármint csak azok a vagyonok, amik eleve az államtól kerültek oda).

Átvizsgálják

Vitézy vizsgálatot és nyilvánosságot ígért a Budapest–Belgrád-vasútvonal körüli beruházások kapcsán, meg azt is, hogy visszaállítják azokat a jogokat, amelyekkel be lehet tekinteni az építési engedélyezési eljárásokba.

A miniszter után Köböl Anita szóvivő jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziót, és részletes jelentést kér a monopolhelyzetbe került Mohutól.

Azt ígérték, átvizsgálják a magyar akkumulátoripari létesítményeket is, a hónap végére pedig előkészítenek egy új szabályozási tervet. Tervben van emellett egy új környezetvédelmi rendszer kialakítása is, jobban érvényesítenék a „szennyező fizet” elvet, ami az akkuiparon túl a vegyiparra és a hulladékgazdálkodásra is kiterjed majd.

Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, hogy folyamatosan zajlik az előző kormány minisztériumainak átvilágítása, amiről majd nyilvános jelentéseket is közzé akarnak tenni, de addig is szeretnék tájékoztatni a fejleményekről a nyilvánosságot. Mint mondta, mindent nem tud felsorolni egyszerre, ezért új rovatot vezetnek be a sajtótájékoztatókra „Igazságtétel” címmel. Ezúttal a Honvédelmi Minisztérium vizsgálat alatt álló ügyeit sorolta: kézigránátos baleset, a Kecskemétről eltűnt vadászgép alkatrészei, védelmi beszerzések. A Balásy Gyula cégeivel kötött 75 milliárd forintos keretszerződést is vizsgálják.

Változtatások

Aránytalan adminisztratív tehernek tartják, ezért a kormány szeptembertől eltörli a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét – bár korábban ettől függtek a tanároknak adott juttatások, a szóvivők hozzátették, hogy a munkáltató ugyanúgy emelhet bért. Tervben van, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetnek be, ami ígéretük szerint nem jelent majd adminisztratív terhet.

Forrás