„2030-ig az Európai Unió támogatásával a jelenlegi kapacitás több mint tízszeresére növeljük a magyarországi szélerőművi kapacitásokat” – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebookon.

Azt mondja, ez jelentős előrelépés, hiszen a szélerőművek teljesítménye 2016 óta „gyakorlatilag be volt fagyasztva”. Ugyan az elmúlt években dinamikusan nőtt a zöld energiatermelés, ennek döntő részét a naperőművek adták. Kapitány szerint a valóban biztonságos energiaellátáshoz több lábon kell állni, és a szél- és naperőművek jól kiegészítik egymást.

Első lépésként augusztus 31-én pályázatot hirdetnek legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás csatlakoztatására, ami önmagában több a ma működő kapacitás kétszeresénél, és „közel egymilliárd eurónyi beruházást jelent Magyarország számára”.

Hogy mindenki számára átlátható legyen a folyamat a pályázat tervezetét már július közepén társadalmi egyeztetésre bocsátják. Diszkrimináció és korrupció mentes tendert ígér.

2030-ig összesen 4 gigawattnyi szélerőművi beruházásra írnak ki pályázatot. Ez négy paksi blokk névleges teljesítménye. Mindehhez a villamosenergia-hálózatot is fejleszteni kell, erre másfél milliárd eurót különítenek el az EU-s forrásokból, ennek előkészítésén már most dolgoznak.

2016-ban Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely kimondta, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. A törvény értelmében más területeken a kormány akkor engedélyezhetett nem háztartási szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre.

Az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium akkor azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy „nem tartják indokolnak” új szélerőművek építését.

Később tovább szigorították a szabályozást, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítették szélerőművek építését Magyarországon. A szélerőművek védőzónáját 12 kilométerben határozták meg, vagyis legfeljebb olyan helyszínre lehetett volna telepíteni ezeket, melyek 12 kilométeres körzetében nincs lakott település, ilyen pedig a gyakorlatban alig létezik Magyarországon. A kormány 2022 novemberében, az Európai Bizottságnak benyújtott helyreállítási tervben vállalta, hogy változtat a lehetetlen szabályozáson.

„Nem szeretnénk megengedni, hogy szélkerékerdők legyenek, szerintünk az ipari tájjá változtatja a környezetet”

– mondta 2023-ban Lantos Csaba akkori energiaminiszter.

Forrás