Kapitány István, leendő gazdasági és energiaügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér utáni személyi jövedelemadót. Emellett a most nagyjából havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadóját is csökkentik (a mediánbér a kereseteknek az a középértéke, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet).

Kapitány azt írta, hogy az új kormány hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával akarja letörni az inflációt, és méltányosabbá akarja tenni az adórendszert. Ennek az egyik első lépése a személyi jövedelemadó csökkentése. Ami, ha valóban mindenkit érint, akinek a keresete nem éri el a mediánbért, azt jelenti, hogy a magyarországi munkavállalók felének növeli a nettóját változatlan bruttó esetén is.

Kapitány szerint a módosítással több mint 240 ezer forint marad a minimálbért kereső emberek zsebében, míg 420 ezer forintos havi bruttó bérnél évi 180 ezer forinttal, havi 500 ezres keresetnél nagyjából évi 120 ezerrel, míg havi 625 ezer forintos bruttó bérnél évi 60 ezer forinttal fizetnek majd kevesebb adót a munkavállalók.

Kapitány bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik bérsávokban mekkora lesz pontosan az adókulcs. Ha a mostani minimálbérből, a havi bruttó 322 800 forintból indulunk ki, akkor „a módosítással több mint 240 ezer forint” éves megtakarítás nem pontosan jön ki, annak a 6 százaléka (a mostani 15 és a tervezett 9 százalékos szja közötti különbség) ugyanis havi 19 368 forint, ami éves 232 416 forintot jelent. (Frissítés: eredetileg tévesen a bruttó 373 ezres garantált bérminimummal és nem a minimálbérrel számoltunk.)

A számok szó szerint megegyeznek a párt programjában szereplő adópolitikai vállalásokkal. A programban azt írták, hogy a minimálbéresek szja-ját adójóváírás révén csökkentik, és ugyanezek a jövedelmi példák (420 ezres, 500 ezres és 625 ezres havi bruttó) szerepeltek, mint amik most Kapitány István posztjában szerepelnek.

A leendő gazdasági miniszter a posztjában kitért arra a KSH adatsorra, „amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére”. Erről, az akkor még nem egész éves az adatsorról tavaly ősszel itt írtunk bővebben.

Forrás