
Elon Musk és Sam Altman az egójuk miatt alapította meg a ChatGPT-ről ismert OpenAI-t 2015-ben, hogy a Google helyett ők uralják a mesterséges intelligencia technológiáját – mondta a Qubitnek Karen Hao amerikai újságíró, Az AI birodalma című nagy sikerű könyv szerzője, ami az Altman vezette OpenAI példáján keresztül nyújt kritikus betekintést a mesterséges intelligencia iparágába.

Az Egyesült Államok és Kína között folyó AI-versenyt Hao teljesen félrevezető narratívának nevezte, miközben hatalmas elszalasztott lehetőségként tekint arra, hogy az USA és más országok helyett Kína vált térnyerővé a nyílt forráskódú AI-modellek piacán. Szerinte az amerikai cégek a mesterséges általános intelligenciáról egyfajta AI-istenként beszélnek, amely a mennybe repíti majd az emberiséget – feltéve, ha ehhez a mérföldkőhöz az amerikai vállalatok érnek el előbb, és nem az általuk gonosz birodalomnak tekintett Kína.
Hao könyvének magyar fordítását – amit a HVG Könyvek adott ki – hétfőn mutatták be Budapesten. A szerzővel könyvének fő téziséről, az AI-cégek és a birodalmak közötti hasonlóságokról, a ChatGPT-hez hasonló chatbotok társadalmi áráról, az OpenAI-jal szemben fennálló legnagyobb félreértésről, az AI tudományos felhasználásáról, valamint az USA és Kína közötti verseny narratívájáról beszéltünk.
Melyek voltak a legkorábbi jelek, amiket látott, és amik arra késztették, hogy az AI-iparra a birodalmak új formájaként gondoljon?
Ez nem saját megfigyelés volt, hanem más kutatók munkáira támaszkodtam. Két fontos munka ragadta meg a figyelmemet. Az egyik egy „dekolonizált AI”-nak nevezett tanulmány volt, amit a DeepMind Oxford Egyetemen dolgozó kutatói készítettek, és amiben kifejtették azokat a párhuzamokat, amiket az AI-iparág és a birodalmak között láttak. A másik pedig egy amerikai és brit professzor által írt könyv volt, a Costs of Connection, ami az adatkolonializmus gondolatával szintén párhuzamokat akart vonni a birodalmak és általánosságban a tech ipar között. Ezek teljesen megváltoztatták azt, hogy miként tekintek az AI-iparágra. Aztán elkezdtem tudósításokat készíteni a világ minden tájáról, hogy ezt dokumentáljam, mert ők végső soron akadémikusokként írtak erről, én pedig meg akartam nézni, hogy az elméletük megáll-e a valóságban is – és ahogy egyre többet tudósítottam, egyre inkább úgy voltam vele, hogy ez száz százalékban igaz, és amit állítanak, az mára a valóság.
Tudna erre konkrét példát mondani?
Mielőtt a könyvem megjelent volna, az egyik történet, amiről beszámoltam, az a megfigyelő technológiát fejlesztő vállalatok tömeges beáramlása volt Dél-Afrikába, annak érdekében, hogy tökéletesítsék a megfigyelő technológiájukat. Ebben az időszakban az arcfelismerő technológiáik rengeteg kritikát kaptak azért, mert nem voltak képesek pontosan felismerni a sötét bőrű arcokat. És erről dél-afrikai polgárjogi aktivisták úgy számoltak be, hogy olyan helyeken, mint Johannesburg, ezek a megfigyelő technológiát fejlesztő cégek egyfajta digitális apartheidet teremtettek újra, és úgy érezték, hogy a megfigyelőrendszerek telepítése a feketéket, és nem a fehéreket célozza, és ahhoz hasonlóan tartja kontroll alatt a feketék mozgását, mint ahogy az apartheid rendszer korlátozta azt. Ez tökéletes példát adott számomra arra, hogy az iparág miként tartja fenn a történelmi egyenlőtlenségeket, amik a múltbeli gyarmatbirodalmak örökségei voltak.
Milyen alapvető hasonlóságokat lát az AI-cégek és a gyarmatbirodalmak működése között?
Általánosságban véve a legnagyobb hasonlóság az, hogy rendkívüli mennyiségű vagyonra és hatalomra tesznek szert a többség megfosztásán keresztül. Megfosztják az embereket az erőforrásaiktól, az interneten hagyott adataiktól, az írókat, művészeket és újságírókat a szellemi tulajdonjoguktól, az adatközpontjaik üzemeltetése érdekében az embereket a földjeiktől, miközben a túléléséhez szükséges energia és víz az iparághoz csatornázódik, hogy fenntartsa a számítási infrastruktúrát. Sok gazdasági hasznot húznak ezekből az erőforrásokból és az emberek munkájából, és nem adják arányosan vissza ezt a gazdasági értéket azoknak, akik hozzájárulnak a megteremtéséhez.
Van egy ideológiai narratívájuk, ami mindezt mozgatja és igazolja, amiben azt állítják, hogy ők a jó birodalom, akik egy civilizáló küldetésen dolgoznak, hogy elhozzák a haladást és a modernitást az emberiségnek. Vallási retorikát is használnak, néha úgy beszélnek a mesterséges általános intelligenciáról [AGI], mint egy AI-istenről. Ha pedig ennek az AI-istennek a megépítéséhez korlátlan erőforrásokat biztosítunk nekik, akkor az egy jóságos isten lesz, ami az emberiséget a mennybe, vagy egy utópisztikus jövőbe repíti. De ha a gonosz birodalom ér oda előbb, és a gonosz birodalom alatt Kínára gondolnak, akkor egy AI-démon születik, ami valamiféle AI-poklot hoz majd el. Az AI-iparágat így nemcsak a profitmotívumok hajtják, hanem ezek a nagyon mélyen gyökerező ideológiai indítékok is. A kapitalizmus és az ideológia fúziója pedig a gyarmatosítás.










