Kecskeméten tartottak ünnepséget a magyar Gripen vadászgépflotta bővítése miatt. A Magyar Honvédség a 2024 februárjában kötött svéd-magyar megállapodás alapján kapott négy további Gripen C vadászgépet kap, ezzel a magyar Gripen C/D flotta 18 gépesre nő.

Az eseményen jelen volt a svéd nagykövet, a svéd védelmi minisztérium képviselője, a Saab részéről pedig Lars Tossman, a vállalat alelnöke és az Aeronautics üzletág vezetője. A magyar kormányt Kürtös László Antal, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes képviselte.

Kürtös beszédében azt mondta, személyes kötődése is van a Gripen-programhoz, mert a Gripenek beszerzéséről írta a disszertációját. Az első Gripen 2006-ban érkezett Magyarországra, azóta ezek a vadászgépek nemcsak a magyar légtér védelmében vesznek részt, hanem már a honvédség kötelékébenbalti, horvát, szlovén és szlovák légtérrendészeti feladatokban is szerepet kaptak. Az államtitkár a négy új gép beszerzését is a NATO-együttműködéssel indokolta.

Az ünnepségen az is elhangzott, hogy a Gripen-rendszer legalább 2036-ig marad a magyar haderőben.

A beszédekben ugyanakkor nem hangzott el részletesen, hogy a négy új gép milyen pontos konstrukcióban érkezik Magyarországra: vásárlásról, lízingről vagy szerződésmódosítással rendezett beszerzésről van-e szó. A svéd kormány 2024-es közlése vásárlásként írta le a megállapodást, a Saab hivatalos kommunikációja pedig arról szólt, hogy a 2001-es, eredetileg 14 Gripen C/D-re vonatkozó megállapodás módosításával érkezik négy további Gripen C Magyarországra. Tudomásunk szerint a korábbi lízingszerződés mostanra lejárt, és mind a 18 gép magyar tulajdonba került.

A Saab szerint a 2024 februárjában aláírt szerződés alapján Magyarország Gripen C/D-típust fog üzemeltetni. Ez azért fontos, mert a most érkező gépek nem a legújabb Gripen E változatok, hanem Gripen C-k, vagyis a meglévő magyar rendszer bővítéséről van szó. A Saab képviselője ugyanakkor arról is beszélt, hogy reményeik szerint a jövőben Gripen E-k is védhetik Magyarországot. Ez azonban az ünnepségen nem hangzott el konkrét beszerzési bejelentésként.

Lars Tossman, a Saab Aeronautics vezetője az eseményen fontos mérföldkőnek nevezte a magyar flotta bővítését. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a technológia önmagában még nem katonai képesség: ahhoz kiképzett, professzionális személyzet, üzemeltetési háttér és folyamatos fejlesztés is kell.

Tossman többször utalt a Saab magyarországi jelenlétére is. Beszélt a budapesti fejlesztési központról, amely a svéd-magyar védelmi-ipari együttműködés részeként jött létre, és amely a Saab korábbi kommunikációja szerint többek között szoftverfejlesztési, mesterséges intelligenciához és virtuális valósághoz kapcsolódó projektekkel is foglalkozhat.

Az ünnepség politikai keretezést is kapott. A svéd felszólalásokban előkerült Raoul Wallenberg szerepe, a svéd-magyar kapcsolatok történelmi jelentősége, valamint az is, hogy Magyarország és Svédország ma már NATO-szövetségesek. Az egyik felszólaló arról beszélt, hogy a magyarok az áprilisi választáson „kelet helyett Európát választották”.

A négy új Gripenről szóló megállapodás időzítése politikailag korábban kifejezetten érzékeny volt. Magyarország mondvacsinált okok miatt vonakodott, hogy megszavazza a svéd NATO-csatlakozást. A 4 új gépről szóló szerződést néhány nappal azelőtt kötötték, hogy végül a fideszes kétharmadú parlament belement a svédek csatlakozásába. Az ünnepségen nem tértek ki részletesen arra, hogy a döntésnek milyen módon függött össze az új gépek beszerzésével.

Nyitva maradt az is, hogy a négy új Gripen pontosan milyen konfigurációban érkezik, mikortól lesznek teljesen hadrafoghatók, milyen új fegyverzeti vagy szoftveres képességekkel rendelkeznek, illetve a budapesti Saab-fejlesztési központnak van-e közvetlen szerepe a magyar Gripen-programban.

A magyar Gripen-flotta eredetileg 12 együléses Gripen C-ből és 2 kétüléses Gripen D-ből állt. A mostani négy további Gripen C-vel a flotta várhatóan 16 C és 2 D változatból áll majd. A gépeket a kecskeméti 101. repülődandár üzemelteti.

Forrás