A Tisza-kormány első alaptörvény-módosítási javaslatával nekimegy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, annak a 2023-ben felállított intézménynek, talán a legneresebbnek mind közül, ami egyszerre jelképezte a „nyugati imperialista ügynökökkel” szembeni dühödt paranoiát, a kormánnyal szemben kritikus, független szigetek elleni folyamatos fenyegetést és a Facebookra targetált pártkommunikáció állami intézményesítését.

A benyújtott módosító javaslat (ugyanennek két másik pontja lehetetleníti el Orbán Viktor visszatérését a miniszterelnöki székbe, és veszi vissza az állami ellenőrzést a NER párhuzamos intézményrendszere, a KEKVA-típusú alapítványok felett) egyetlen mondatból áll. Ebből:

Hatályát veszti az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése.

Ezzel a most hatályát vesztő ponttal vésték be 2023-ban a gránitszilárdságú alaptörvénybe, vagyis alapozták meg kétharmados fölénnyel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, mondván: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

A mostani módosítás ezt eltörli, tulajdonképpen ez az (alkotmány)jogtechnikai feltétele annak, hogy sóval hintsék be a Lánczi Tamás elnökségével működő intézményt. A módosító javaslat indoklása ezt ki is mondja:

„Az Alaptörvény módosításának célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása.”

A SzuHi politikai logikájában orosz ihletésű volt, de legalább ennyire a rendszerváltás előtti állambiztonsági felfogást idézte. Bár nem volt hivatalos nemzetbiztonsági szerepe, elvileg az elhárításhoz kapcsolódott a tevékenységi köre. A valóságban azonban a belső ellenségnek kikiáltott szereplőkkel szemben lépett fel különféle fenyegetésekkel – egészen a civilek és a független sajtó ellen megkonstruált jogszabályok megalapozásáig, amit végül nem mert keresztülvinni a hatalom.

Az államszocializmusban hasonlóképpen, gyakran keveredett az elhárítással foglalkozó III/II és a titkosszolgálati III/III. működése. Ezt vitte tovább a Szuverenitásvédelmi Hivatal, tudatosan keverve a nemzetbiztonsággal a nettó pártpropagandát. Nem véletlenül volt egyik vezetője az egykori III/III-as Horváth József, aki már 1990 előtt is az ellenzékre dolgozott, és nem is érzett ellentmondást abban, hogy hasonló szerepet visz az aktuális propagandista Lánczi Tamás alá tartozó új intézményben.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 februárjától 2026 áprilisáig működött.

Forrás