Az RNS felépítéséhez szükséges összes alkotóelem megtalálható a Bennu kisbolygón – derül ki egy új kutatásból, ami a New Scientist keddi cikke szerint arra utal, hogy hasonló égitestek a Naprendszer hajnalán szinte minden, az élet eredetéhez szükséges molekulát eljuttathatott a Földre.

Egyes kutatók az RNS-t tartják a földi élet első örökítőanyagának, ami a genetikai információ tárolása mellett képes lehetett kémiai reakciókat is katalizálni. Az RNS-világ hipotézis szerint a fehérjék, majd a stabilabb információ tároló molekula, a DNS csak ezután jöttek létre, megalapozva az általunk ismert, 4,2 milliárd évvel ezelőtt kialakuló sejtes életet.

Yoshihiro Furukawa, a japán Tohoku Egyetem kutatója és kollégái az amerikai űrügynökség (NASA) OSIRIS-REx űrszondája által a kisbolygóról a Földre visszajuttatott mintákat vizsgáltak. A Nature Geoscience folyóiratban kedden ismertetett kutatásukban a minták egy parányi szeletét összetörték, vízzel és savakkmal összekeverték, majd gázkromatográfia-tömegspektrometria eljárással azonosították a keverékben jelen lévő molekulákat.

Korábbi kutatások a mintákban már kimutatták a DNS-t és RNS-t felépítő öt nukleobázist (adenin, timin, citozin, guanin, uracil), amiknek sorrendje a genetikai információ tárolásáért felelt, valamint a fehérjéket felépítő aminosavak többségét. A japán kutatóknak azonban most először szénhidrátokat, köztük ribózt is sikerült kimutatni.

„Ez egy annyira lenyűgöző eredmény az OSIRIS-REx küldetéstől” – mondta a lapnak Sara Russell, a londoni Természettudományi Múzeum szakembere, aki nem vett részt a mostani kutatásban, de maga is foglalkozik a Bennuról származó minták elemzésével. „Eddig az egyetlen hiányzó összetevő a cukor volt, de miután ezt kimutatták, az RNS-nek már minden alapanyaga megtalálható az ősi kisbolygókon” – mondta.

A kutatók szerint az a tény, hogy a mintákban sikerült ribózt kimutatni, de a DNS-t alkotó dezoxiribózt nem, támogatja az RNS-világ hipotézist.

Az OSIRIS-REx űrszonda mintaszállító kapszulája 2023 szeptemberében tért vissza a Földre, 120 grammnyi a kisbolygóról származó, érintetlen mintával. Az OSIRIS-APEX-re átnevezett szonda küldetése ezzel nem ért véget: 2029-ben meglátogatja majd a 340 méter átmérőjű 99942 Apophis kisbolygót is, amiről korábban egy ideig úgy tűnt, hogy 2036-ban eltalálhatja a Földet.

Forrás