Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 2022-es választási eredmény megismétlése a céljuk, ami 87 egyéni mandátumot jelentene.

A jelenlegi erőviszonyok alapján azonban ez jócskán eltúlzott várakozásnak tűnik.

A korábbi választási eredményeket alapul véve azt látszik, hogy a Fidesz 30 helyen nyerhet nagy magabiztossággal, az ellenzék pedig 31 körzetben. Itt nem csak tiszás jelölt győzelméről lehet szó, befuthat olyan jelenlegi ellenzéki országgyűlési képviselő is, aki függetlenként vagy pártszínekben indul.

Számításaink szerint az inkább fideszes és inkább ellenzéki körzetek száma is nagyjából ugyanannyi, míg 10 választókerület lényegében megjósolhatatlan. Mindez akkor igaz, ha nem mozdul el a pártok támogatottsága drasztikusan egyik vagy másik irányba, hiszen akkor minden felülíródik.

Választókerületre lebontva is mutatjuk az esélyeket – szemre az országtérkép az eltérő méretű választókerületek miatt torzít –, és a fontosabb jelöltek neveit is (a cikk végén pedig táblázatos formában is felsoroltuk, hogy a mostani erőviszonyok ismeretében hol ki látszik inkább esélyesnek).

Az erősorrendtérkép elkészítésénél több mindent vettünk figyelembe. Elsősorban azt, hogy hogyan szerepelt a Fidesz és a Tisza az egyes körzetekben az országos átlageredményéhez képest a 2024-es EP-választáson, másfelől azt, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolhatják a választói hangulatot, mint például egy kiugró eredmény 2022-ből, vagy egy ismert jelölt indítása.

Gödöllőn például az EP-választási eredmény alapján ellenzéki győzelemre lehetne számítani, Hankó Balázs miniszter indításával viszont a Fidesz boríthatja az erőviszonyokat.

A módszertanról részletesen

Az EP-választáson a Fidesz-KDNP országosan 2,048 millió szavazatot kapott, ami 44,82 százalékos eredményt jelentett, míg a Tisza 1,353 millió szavazatot szerzett, ez 29,6 százaléknak felelt meg. A most induló pártok közül a Mi Hazánk 6,71 százalékot szerzett (306 ezer szavazat), míg a DK, az MSZP és a Párbeszéd baloldali közös listája 8,03 százalékot (367 ezer szavazat).

Ha az EP-választás eredményét lebontjuk a 106 egyéni körzetre, azt látjuk, hogy 11 olyan körzet volt, ahol már akkor megelőzte a Tisza a Fideszt: hat budapesti, a Csongrád megyei 1-es (az a szegedi, ahol 2022-ben is a közös ellenzéki jelölt nyert), továbbá három Pest megyei (Budaörs, Dunakeszi és Szigetszentmiklós), valamint a nyíregyházi. Összesen 46 olyan körzet volt, ahol a Fidesz az országos átlagánál rosszabbul teljesített, míg a Tisza ötven egyéni körzetben zárt az országos átlaga alatt.

Mivel a Tisza „semmiből jött” párt, a korábbi parlamenti választási eredményeikre nem lehetett alapozni az erősorrend-becslésnél, ráadásul tudatosan nem indultak időközi országgyűlési választásokon sem. Így az ő egyetlen eredményük, amit figyelembe vehettünk, a 2024-es EP-választás volt, noha tudjuk, hogy az más műfaj, mint az országgyűlési. Egyrészt kisebb a választói aktivitás (2014 volt az utolsó év, amikor magyar és európai parlamenti választásokat is tartottak, másfél hónap különbséggel, előbbin nagyjából 5 millióan, utóbbin 2 millióan vettek részt). Az is tény, hogy az EP-választáson nincsenek helyi jelöltek, így személyes szimpátiák vagy ellenszenvek sincsenek – ugyanakkor a választók többsége jellemzően pártokra szavaz. Erre példa, hogy 2022-ben a Fidesz-KDNP országos listája 2 809 238 belföldi szavazatot kapott, míg az egyéni jelöltjeik 2 823 419 szavazatot, a különbség tehát csupán 14 ezer szavazat, alig több mint fél százalék volt.

Nagy izgalmak lesznek Budapesten

A fővárosban nem csak, sőt, nem elsősorban a Fidesszel küzd meg a Tisza, hanem más ellenzéki országgyűlési képviselőkkel, így Hadházy Ákossal, Szabó Szabolccsal, Tordai Bencével, Varju Lászlóval, Hiszékeny Dezsővel és más szocialista politikusokkal. Jelen állás szerint több „óellenzéki” képviselő győzelme borítékolható, de olyan is elfordulhat, hogy a Fidesz jön be nevető harmadikként. Érdekes volt látni, hogy Budapesten több erős jelöltre a Tisza sem a húzóneveit indította rá.

A Fidesz szinte teljes sorcserét hajtott végre a fővárosban, csak négy régi képviselő újrázhat. Köztük természetesen az egyedüli győztes, Dunai Mónika is.

Vidéken négy éve csak két körzetet vitt el az ellenzék, az egyik a pécsi, ahol Mellár Tamás nem indul újra, a másik a szegedi, ahol viszont Szabó Sándor szocialista képviselő újra nekifut. Kérdés, kitart-e a végéig. Egy posztja alapján Botka László szegedi polgármester inkább a Tiszát támogatja. Szabó helyben erős volt 2022-ben, nagyobb arányban nyert, mint a másik körzetben induló fideszes Mihálffy Béla. A borítékolhatóan vesztes körzetbe a Fidesz nem tett túl sok energiát, a helyi Fidelitas-elnököt, a Fidesz frakcióvezetőjét indítja, aki nagyon kikapott az önkormányzati választáson is Botkától.

A Tisza itt Stumpf Péter Bence 37 éves politológust és egyetemi adjunktust indítja.

Pécset komolyan veszik

Pécsen két szívgyógyász csaphat össze a Fidesz illetve a Tisza színeiben. A Fidesz itt Cziráki Attilát, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika professzorát indítja, aki 2024 óta a közgyűlés tagja is.

A Tisza pedig Ruzsa Diána kardiológust, akinek a testvére Ruzsa Csaba Pécs szocialista alpolgármestere. Ez remek teret adott a Fidesznek arra, hogy baloldalizzák ezt a jelöltet is.

(A tiszás jelölteket ebben a cikkünkben mutattuk be, azóta bejelentették Gajdos Lászlót Nyíregyházán. Ott új jelöltet indít a Fidesz, Polgári András kormányhivatal vezetőt, aki vadászbalesetet szenvedett.)

Nagy sorcserék voltak a Fideszben

A Fidesz összesen 41 új jelölttel vág neki a választásnak, ebbe beleszámolták azokat is, akik pár hónapja parlamenti képviselők ugyan, de pártdöntéssel kerültek az Országgyűlésbe.

Több megyében is nagy sorcseréket hajtott végre a Fidesz, így például Hajdú-Biharban hatból négy, Borsodban hétből három, Csongrádban négyből három, Békésben négyből két helyen indul új jelölt.

A Fidesz több régi arca visszalépett, Lázár János nem indul Hódmezővásárhelyen, Kósa Lajos pedig Debrecenben. Utóbbi körzetben a Tisza kommunikációs vezetője, Tárkányi Zsolt Barcsa Lajos debreceni alpolgármesterrel csap majd össze. Maradva ugyanennél a megyénél, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök a Fidesz régi képviselőjével kénytelen összecsapni.

Végül az országos erősorrend még egyszer, az ígért táblázatos formában: ilyennek tűnnek az erőviszonyok nagyjából három hónappal a választás előtt.

Forrás