-- Olvasási idő kb.: 4 perc és 35 másodperc

A nemzeti aranytartalék nem csupán gazdasági eszköz, hanem politikai, társadalmi bizalomképesség szimbolikus kifejeződése is. Magyarországon az utóbbi hónapokban élénk vita alakult ki az aranytartalék valódi meglétéről, mértékéről és főként annak fizikai elhelyezéséről.

Most ismét áttekintjük a magyar aranytartalékkal kapcsolatos kételyeket, a kommunikációs zavarokat, valamint kissé összevetjük a holland és angol gyakorlatokkal. Kiemelten térünk ki a londoni Bank of England-ben történő aranytárolás politikai és gazdasági aggályaira.

---

A hivatalos álláspont:

Az MNB több alkalommal közzétette, hogy a magyar aranytartalék értéke 2024-ben 94,5 tonnáról 110 tonnára nőtt. A növekedésről döntés született, de annak megvalósulásáról hónapokig nem volt elérhető érdemi tájékoztatás. (részletek1,részletek 2)

2025. július 10-én az MNB egy Facebook-posztban közölte, hogy

“…a Magyarországon őrzött 94,73 tonna aranytartalék hiánytalan, kifogástalan állapotban van. A magyar aranytartalék kisebb része, 15,5 tonna a Bank of England értéktárában van elhelyezve, Londonban.”

A Bank of England 2019-ben Venezuela aranytartalékát politikai okokra hivatkozva nem adta ki. Ez precedensértékű figyelmeztetés minden ország számára, amely aranyát Londonban tárolja.

– – Leginkább akkor, amikor olyan parlamenti választás és abból adódóan kormányfőváltás előtt áll egy ország, amely eredményének elismerése nem feltétlen garantált.

Kommunikációs zavarok és politikai reakciók

A Kormány és az MNB kommunikációjában zavart okozott azzal, hogy a fenti információk korábban nem tértek ki a londoni tárolásra, amiről a hivatalos dokumentumok (még a frissített legutóbbi is) ‘nem allokált aranyszámlákon’ elhelyezett követelést és nem fizikai aranyat könyvelnek el (1397,5 millió eurós jelenlegi piaci értéken. Ez megegyezik 15,5 tonnával.).

Ez különösen problematikus abban a politikai közegben, ahol a Matolcsy-féle alapítványi botrány miatt az MNB működése eleve megingott bizalmi alapokon állt.

2025. július 17-én Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke, a kormány megbízottja videóüzenetben állította, hogy a teljes 110 tonna arany megvan, ellenőrizték, jegyzőkönyvezték és szúrópróba szerű és sorszám szerinti audit történt. Még ugyanaznap, pár órával később, mintha korrigálni szerette volna korábbi nyilatkozatát, egy újabb videóban már csak 94,73 tonnáról beszélt. Ez a narratívaváltás tovább erősítette a kétségeket, és a bizalom hiányát.

A nem allokált arany problámája

A 2025. májusi MNB kimutatásban 1439,3 millió euró értékben szerepelt nem allokált aranyszámla, ami az érték közel 14%-a, akkori pontos érték szerinti visszavezetés alapján ez 15,5 tonna. Ez nem fizikai, hanem papíralapú állomány, aminek hitel kockázata is van. A Bank of England létesítményeiben több ország tartja ilyen formában aranyát, ám nem allokált forma esetén nincs konkrét tulajdon a fizikai rúdarany fölött.

---

Nemzetközi gyakorlatok összevetése

Hollandia

Hollandia korábban aranykészletének mintegy 70%-át tartotta az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. 2014 és 2019 között fokozatosan visszatelepítette az arany jelentős részét Hollandiába, különös tekintettel a fizikai birtoklás fontosságára. Jelenleg is több országban tárolnak, de arányaiban és audit szinten átláthatóbb formában.

Egyesült Királyság

A Bank of England a világ egyik legnagyobb aranyletétkezelője. Számos ország aranyát őrzi, de a letéti feltételek nem mindig átláthatóak. 2019-ben Venezuela aranytartalékát politikai okokra hivatkozva nem adták ki. Ez precedensértékű figyelmeztetés minden ország számára, amely aranyát Londonban tárolja.

---

Vélemény

• A magyar aranytartalék kérdése nem pusztán technikai, hanem társadalmi bizalompolitikai kérdés. A kormányzati és jegybanki kommunikáció zavara és a nem teljes körű átláthatóság csak erősíti a gyanakvást.
  
  
• A londoni tárolás jelentős kockázatot hordoz, főként ha nem allokált formában (számlán, követelésen nyugvó módon) történik. Elvileg Magyarországnak már haza kellett volna telepítenie a fizikai készletet. Azért csak kellett volna mert erről már a Matolcsy erában döntés született és a közvéleményt korábban arról tájékoztatták, hogy ez meg is történt.
  
  Az MNB vizsgálati jelentés akkor lenne döntő és hiteles, ha egy nyilvános audit-jelentés is született volna a londoni tárolás jogi és fizikai feltételeiről. Ha egyérteléművé válna a nem allokált aranyszámlák fizikai arannyá alakítása, de ezt a legutolsó, júlis 18.-án közzétett MNB kimutatás nem támasztja alá, sőt ezzel ellentmondásba is keveredik.

---

A fizikai arany jelenléte nem pusztán szimbolikus, hanem válságállósági kritérium is.

A nem allokált aranyról az MNB saját oktatóanyaga (25,26.oldal) így vélekedik:

5.4.2. Nem-allokált aranyszámla
A másik aranyszámla típus az úgynevezett nem allokált aranyszámla, a legtöbb aranypiacon kereskedő intézmény az arannyal való kereskedésnek és az arany tartásának ezt a formáját választja. A nem-allokált számla esetében az arany a számlapénzzel teljesen megegyezően viselkedik, követelést jelent a számlavezetővel szemben, és így hitelkockázata is van. A kereskedési egység ezeken
a számlákon a 995 ezrelék finomságú arany. Ezen számlákon az arany tartása jóval kényelmesebb, azonnal (átutalással) transzferálható más számlavezetőnél tartott aranyszámlára, és a pénzpiacon is könnyen elhelyezhető betétként. Természetesen (amennyiben fizetőképes) a számlavezető külön kérésre (külön díj fejében) tényleges fizikai aranyrudakban is ki tudja szolgáltatni a számlán tartott aranymennyiséget, de folyamatosan nincs tényleges arany a tulajdonos birtokában, csak aranyra szóló követelés (innen származik az „unallocated” kifejezés). A nem-allokált számláról való aranykereskedés esetében a kereskedő feleknek számolniuk kell a partnerkockázattal is.

Talán nem kell kiemelni, hogy ha hitelkockázata van, akkor nem tölti be az aranytartalék szerepét, az aranytartalék rendeltetésével ellentétesen nem növeli az ország felé támasztott gazdasági bizalomat és stabilitást segítő szerepét és mint már előfordult, politikai kitettségett okoz.

A nem allokált arany (aranyszámla) hitelkockázatot akkor jelent, ha:

• nem fizikailag létezik (csak papíron van, ún. nem allokált számlán),
• harmadik fél birtokában van, és hozzáférhetősége geopolitikai kockázatnak van kitéve (pl. háború, szankciók, felfüggesztés esetén).

---

Ez a 15,5 tonna nem konkrét fizikai aranyrudakhoz van rendelve, az csak egy „követelés” a letétkezelő felé egy bizonyos mennyiségű aranyra.

Ebben az esetben a letétkezelő (pl. kereskedelmi bank vagy pénzintézet) nem különíti el fizikailag az adott aranyat más ügyfelek aranyától – így a tényleges fizikai arany hiányozhat.

Következmények:

Tulajdonjog nem egyértelmű:

1. Nem része a fizikai tartaléknak:
   • A jegybanki sztenderdek szerint csak az allokált, fizikailag létező arany tekinthető hivatalos tartaléknak.
2. Árfolyam-manipuláció és derivatív kitettség veszélye:
   • Mivel nem fizikai eszköz, könnyebben befolyásolható vagy derivatív eszközökkel manipulálható.

Sajnos egyelőre azt gondolom, hogy a nagy bejelentéssel és vizsgálattal csak Matolcsy korábbi csúsztatását sikerült tompítani, de Kósa Lajos első bejelentése után pár órával minimum kommunikációs jelleggel, de mégis csak “elhagyott” 15,5 tonna fizikai aranyat.