Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra – írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.

A kutatók 26 országban végeztek felmérést olyan válaszadók körében, akik alacsony jövedelmű városi környékek lakóival tartanak kapcsolatot, például kutatók, kormányzati alkalmazottak, közösségi vezetők. A válaszadók harmada mondta, hogy tudnak olyan háztartásokról, amelyek műanyagot használnak tüzelőként, sokan személyesen is tanúi ennek a gyakorlatnak a környezetükben. Voltak ezen kívül olyanok is, akik elmondták, maguk is égetnek műanyagot.

A Curtin Institute for Energy Transition (CIET) vezető kutatója, Bishal Bharadwaj szerint ez a tanulmány az első, amely bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy globális jelenségről van szó, és a háztartások nemcsak a hulladék eltüntetése érdekében égetnek műanyagot, hanem ételek főzésére, otthonok fűtésére, tüzelőként illetve rovarok, kártevők távol tartására is.

„Ha a családok nem engedhetik meg maguknak a tisztább üzemanyagokat, és nincs szervezett hulladékgyűjtés, a műanyag egyszerre válik fölösleggé, ugyanakkor végső megoldásként energiaforrássá is. A jelenségről nehéz pontos adatokat szerezni, de azt látjuk, hogy az emberek mindent elégetnek, a műanyag zacskóktól és csomagolóanyagoktól kezdve a palackokig. A gyakorlat jóval elterjedtebb, mint gondolnánk” – részletezi a kutató.

A PVC a harmadik leggyakrabban égetett műanyag. Égetésekor dioxinok és furánok szabadulnak fel, amelyek a legveszélyesebb mérgező és szennyező anyagok közé tartoznak. Ezek a vegyületek megmaradnak a környezetben, felhalmozódnak az élelmiszerláncban, és súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, többek között rákot, reproduktív rendellenességeket és az immunrendszer károsodását.

Amikor műanyagot égetnek a lakóterületek és az élelmiszer-előállító helyek közelében, a mérgező anyagok lerakódhatnak a növényeken, bekerülhetnek a vízkészletekbe, felhalmozódhatnak az élelmiszerekben, ami a közegészségügy szempontjából időzített bomba.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás