„A Sándor-palotának nem áll módjában személyes adatokat érintő információkat kiadni konkrét honosítási ügyekkel kapcsolatban, sem az eljárások indulásának, lefolytatásának esetleges tényére vagy azok hiányára, sem az eljárások eredményére vonatkozóan” – írta a köztársasági elnök hivatala a Blikknek, miután a lap Mariano Gómez magyar állampolgárságával kapcsolatban érdeklődött.

A sorozatban sokadik magyar bajnoki címére hajtó – ám az utolsó forduló előtt a Győrrel szemben 1 pontos hátrányban lévő – Ferencváros a hét végén jelentette be, hogy az idén télen szerződtetett argentin futballista máris megszerezte a magyar állampolgárságot. Ezzel Gómez már az Újpest elleni rangadón is a magyarszabálynak megfelelően lépett pályára. Mint ismert: Kubatov Gábor klubelnök és csapata a szabály bevezetése óta folyamatosan harcol a Magyar Labdarúgó Szövetséggel emiatt, mivel eddig nem ismert okokból kifolyólag úgy ítélik meg, hogy az kedvezőtlen helyzetbe hozza őket riválisaikhoz képest. Annak ellenére, hogy a pályára küldendő magyar – és fiatal – játékosok száma minden csapat esetében azonos.

A Gomez-ügyben történtek mindenesetre alaposan meglepték a labdarúgás iránt érdeklődő közvéleményt, a magyar állampolgárság megszerzése ugyanis nem egyszerű azok esetében, akiknek nincsenek magyar felmenőik. Gómez esetében pedig semmi ilyesmiről nem tudni, erre vonatkozó információkat a klubja részéről sem osztottak meg. Amennyiben nincsenek ilyenek, akkor a játékos a magyar válogatottban csak azután szerepelhetne, hogy legalább 5 évet eltöltött a hazai bajnoki rendszerben, és erre alapvetően nem sok esély látszik lenni.

A meghökkenés mértéke csak fokozódott, amikor az MLSZ részéről kijelentették, hogy semmi közük mindehhez. Ezt írták: „Mariano Gómez magyar állampolgárságának megszerzése a Magyar Labdarúgó Szövetség bevonása és tájékoztatása nélkül történt. Az elmúlt másfél évtizedben több labdarúgó játékos adott be honosítási kérelmet, amelyeknél az eljáró szervek nem minden esetben, de több alkalommal kikérték az MLSZ szakmai álláspontját a kérelemről. Az MLSZ elnökségének határozata szerint egy külföldi labdarúgó honosítási kérelmét a szövetség akkor támogatja, ha a játékos NB I.-ben vagy NB II.-ben játszik, és a FIFA vonatkozó szabályzata alapján beválogatása esetén játszhat valamely korosztályos vagy felnőtt magyar nemzeti válogatottban.”

A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza is tovább árnyalta némileg a kontextust. Ők ezt írták még a Blikknek: „Tájékoztatjuk egyúttal, hogy az állampolgársági ügyekkel kapcsolatban az állampolgársági törvényben meghatározottak szerint a köztársasági elnök kizárólag miniszteri előterjesztésre és ellenjegyzés mellett járhat el, így mind a honosításról, mind az állampolgárság visszavonásáról csak törvényben meghatározott eljárásrendben megtett miniszteri előterjesztés alapján van lehetősége dönteni.”

A vonarkozó szabályozás ismeri a kiemelkedő nemzeti érdek fogalmát, amikor a köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztésére – a kormány javaslata alapján – felmentést adhat a lakóhelyre és a vizsgára vonatkozó feltételek alól – ha a kérelmező honosításhoz Magyarországnak fontos érdeke fűződik. Sportolók esetében ezt gyakran alkalmazzák, amikor az adott játékos a válogatottbeli szereplésével erősítheti a nemzeti csapatot. Miután ez a körülmény a jelen szerint nem áll fenn – amiről az MLSZ reakciója is árulkodik –, egyelőre nyitva marad a kérdés, hogy ki és mivel győzte meg az illetékes minisztérium illetékeseit arról, hogy a Ferencváros futballistájának honosítása kiemelkedő nemzeti érdeknek minősül.

Forrás