A Magyar Tudományos Akadémia kétnapos közgyűlésének hétfői napját Freund Tamás MTA-elnök beszéde nyitotta meg. „Alapvető politikai változás előtt áll az ország, azon belül a tudomány és Akadémiánk is” – mondta a leköszönő elnök. A testület május 5-én, kedden választ új vezetőt. Freund beszédében kiemelte: a nemzet szolgálatára napokon belül felesküdő új kormány és a tudományt 200 éve képviselő nemzeti intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia között a kapcsolat „jó irányba, a közös szolgálat, a partneri viszony irányába indul el”.

Freund szerint erre biztosítékot jelenthet, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, a leendő miniszterelnök, valamint Tanács Zoltán, a tudományért és technológiáért felelős leendő miniszter is elfogadta a meghívást az ünnepi közgyűlésre. Széchenyi István és társai az Akadémia létrehozásával szellemi irányt is kijelöltek, amely szerint a tudás nem önmagáért való, hanem a haza javát kell szolgálnia, „a kutatás nem elszigetelt, hanem közösségbe ágyazott tevékenység, a műveltség pedig nem dísze, hanem megtartó ereje a nemzetnek”.

Az MTA-elnököt követően beszédet mondott Magyar Péter leendő miniszterelnök is. Kijelentette, hogy „a rendszerváltásban a tudományos közösségnek fontos szerepe lesz”, és ígéretet tett arra, hogy az új kormány a tudományos közösséggel együtt alakítja ki az Akadémia és a kutatóhálózatok új működési és irányítási modelljét.

Az MTA tisztújító közgyűlésén beszédet mondó Magyar Péter szólt a leköszönő kormányzat és az Akadémia, valamint a tudományos közösség viszonyáról is. Mint mondta, a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált. A kormány nem kezelte partnerként a tudományos közösséget. Az autonómia „irritálta a hatalmat”, a tudományos megalapozottság, az adatalapú megközelítés és a kritikai gondolkodás nem volt kívánatos a hatalom számára, és nem játszott szerepet a kormányzati döntéshozatalban. Kutatók és kutatóintézetek ellehetetlenítése, illetve a hatalomhoz lojálisak felemelése volt jellemző. Eközben a tudományos közösséggel csak formális egyeztetések zajlottak, a kormány erőből nyomta át az akaratát – ennek példájának nevezte a kutatóhálózat 2019-es átszervezését.

A társadalomtudományi és bölcsészeti műhelyeket és azok kutatóit különösen fenyegetőnek érezte a kormányzat, mondta, hiszen „ők azok, akik a társadalom valós helyzetét ténylegesen képesek feltárni”. Külön is kiemelte az ELTE-hez csatolt négy társadalomtudományi és bölcsészeti intézetet, illetve azt, hogy ezek alkalmazottait a béremelésekből is kizárták.

Emlékeztetett arra, hogy az egyetemek alapítványokba szervezésének következményeként a kormány hallgatók és kutatók tízezreit fosztotta meg az Erasmus és Horizon programokban való részvételtől. Az EU komolyan vette az autonómia sérülését, de „a távozó miniszterelnök egy pillanatra sem akarta helyreállítani az autonómiát” és orvosolni a problémákat, hiszen az volt a célja, hogy egy politikai változás után a maga számára mentse át az alapítványokba szervezett vagyont.

Magyar kijelentette, hogy az új kormány az első teendői között akarja ezt a helyzetet megoldani, és az Erasmus és Horizon programokat újra hozzáférhetővé tenni.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon a tudományra szánt GDP-arányos költségvetési ráfordítás messze elmarad a 2 százalékos uniós átlagtól. A kutatóti területen elköltött ezer milliárd forint háromnegyedét cégek fizetik. Többször megismételte, hogy az állam kétszer-háromszor többet költött propagandára, mint tudományra. Felsorolta azt is, hogy a kutatói átlagbér bruttó 800 ezer forint körül mozog, a fiatal kutatók kiszámíthatatlansággal, munkájuk ellehetetlenülésével szembesülnek, sokan másodállást kénytelenek vállalni a megélhetésért, miközben a HUN-REN vezetői havi 10 milliós fizetéseket kapnak, tízszer-hússzor annyit, mint a fiatal kutatók többsége. „Nem mehet így tovább” – jelentette ki, szemléletbeli változást ígért, és azt, hogy az újonnan megalakuló minisztérium a fejlesztés és innováció támogatására jön létre, a kormány számára „kiemelt prioritást jelentenek a hazai tudomány kihívásai és a benne rejlő potenciál”.

Ígéretet tett arra, hogy bármelyik jelölt is nyeri meg az akadémiai elnökválasztást, az új kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben dolgozni. Új fejezetet kell nyitni az együttműködésben, mondta, és célként nevezte meg a kutatási ökoszisztéma megerősítését és stabil finanszírozását, az autonómia erősítését.

Magyar elmondta: hallják az érdekképviseletek és az elszakított intézetek hangját is. Ezért a tudományos közösséggel együtt fogják kialakítani az Akadémia és a kutatóhálózat új a működési és irányítási modelljét. Beszédét azzal zárta, hogy a következő 10-15 évben Magyarország nem arról lesz ismert, hogy itt vannak a legnagyobb összeszerelő üzemek, hanem az innovációról, a startupokról, az egyetemi és kutatási eredményekről.

Forrás