Kóspál Ágnes, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatójának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport az ALMA rádióantenna-rendszerrel derített fényt arra, hogyan keletkeznek azok a szerves molekulák, amelyek a bolygók – és potenciálisan az élet – kialakulásának alapját képezik. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szerdai közleménye szerint az ALMA COMPASS Nagy Program október 7-én publikált eredményei azt mutatják, hogy a még születőben lévő fiatal csillagokat meglepően összetett „kémiai kezdőcsomag” veszi körül, köztük olyan szerves molekulák, mint a metanol.

A COMPASS egy nagyszabású nemzetközi projekt, amely a chilei ALMA rádióantenna-rendszer segítségével tizenegy közeli, Naphoz hasonló fiatal csillagot vizsgál példátlan részletességgel. A rangos Astronomy & Astrophysics folyóiratban október 7-én megjelent tanulmányokban ismertetett első eredményekhez a kutatócsoportnak több mint 100 órányi távcsőidőre volt szüksége a csillagok kémiai összetételének módszeres számbavételéhez. Az ALMA 66 antennája képes ugyanis kimutatni a szerves molekulák rendkívül halvány „ujjlenyomatait”, és feltérképezni, hogyan oszlanak el a különböző vegyületek a fiatal csillagok körül, a Naprendszerünkéhez hasonló távolságskálákon.

A fekete lyukak 3D-s rekonstrukcióját is lehetővé tevő érzékenysége és fejlett színképelemző technológiája az ALMA tette lehetővé annak felfedezését, hogy a metanol-mézer emisszió, azaz a metanolmolekulák által természetes úton keltett rádiójelek, sokkal elterjedtebbek a kis tömegű protocsillagok körül, mint azt korábban feltételezték. Ezzel párhuzamosan sikerült kimutatni a metanol „nehéz” változatának jelenlétét. Ebben a ritka változatban, amelyet teljesen deuterált metanolnak (CD3OD) nevez a szakirodalom, a metanol valamennyi hidrogénatomja helyett a hidrogén egy nehezebb formája, a deutérium található.

A teljes COMPASS-adatsor elemzése folytatódik, kiterjesztve a vizsgálatot az összes detektált molekulára mind a tizenegy forrásban. A sajtóközleményben idézett Kóspál Ágnes szerint céljuk annak megállapítása, hogy a protocsillagok kémiai összetételében tapasztalható eltérések a születéskori környezetből, vagy a csillagkeletkezés során zajló evolúciós folyamatokból erednek-e.

Forrás