Az ügynökakták nyilvánossága több mint három és fél évtizeddel a rendszerváltás után ismét a magyar közélet fontos kérdésévé vált. A 2026-os politikai átmenetben megnyíló akták újra felszínre hozzák az 1989–90 óta megoldatlan dilemmát: hogyan dolgozza fel egy demokratikus ország a pártállam örökségét, és mit kezdjen az állampolgárairól évtizedeken át gyűjtött titkosszolgálati információkkal? Az október 20-án hatályba lépő törvény nemcsak történelmi dokumentumok megismerését teszi lehetővé, hanem alapvető kérdéseket is felvet: hol húzódik a határ a múlt feltárásához fűződő közérdek és az érintettek személyiségi jogai között, kit terhel felelősség, és lehetséges-e több évtized távlatából igazságot szolgáltatni? Miközben a pártállami állambiztonság múltjával való szembenézés új lendületet kap, a közelmúlt hasonló ügyei is lezáratlanok: az Orbán-rendszer állami megfigyeléseinek, köztük a Pegasus-ügynek a története máig feltárásra vár.

A Qubit jogi podcastsorozata, a Petrocelli legújabb adásában Majtényi Lászlót ezekről a kérdésekről faggattuk. Majtényi szakmai életútja szorosan kapcsolódik az adatvédelem, az információszabadság és az alkotmányosság kérdéseihez, 1995 és 2001 között Magyarország első adatvédelmi biztosa volt, korábban az Alkotmánybíróság tudományos munkatársaként, majd főtanácsosaként dolgozott, később az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vezette. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala éppen azon a határterületen mozog, amelyet ő évtizedek óta kutat: hogyan egyeztethető össze az információszabadság a személyes adatok védelmével, különösen akkor, ha az állam titokban gyűjtött információinak nyilvánosságra hozataláról van szó.

• Hol húzódik a határ az áldozatok személyes adatainak védelme és a nyilvánosság érdeke között? Valóban ugyanaz a jogi védelem illeti-e meg az áldozatot, mint azt, aki együttműködött az állambiztonsággal?
• Mit lehet kezdeni az államtitkokkal, a hálózati személy és az ügynök fogalmával?
• Van-e még ma jogi értelemben vett lehetőség igazságtételre, vagy az akták feltárásának már elsősorban történelmi és morális jelentpsége van?
• Ha megnyílnak az állambiztonsági múlt aktái, nem kellene-e most megismernünk azt is, hogy az Orbán-kormány titkosszolgálatai milyen információkat gyűjtöttek a magyar újságírókról, ellenzékiekről és civilekről?

Hallgasd alább:

A beszélgetést Farkas Erika ügyvéd és Szabó Attila jogász, lapunk állandó szerzője vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

* * *

Októberben az új világrendet, a világpolitikai és világgazdasági korszakváltás irányait fogjuk vizsgálni az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 14. Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, állandó szerzőnk, hazánk legismertebb Oroszország-szakértője, Szunomár Ágnes közgazdász, Kína-szakértő, a Corvinus Globális Tanulmányok Intézetének vezetője és Béndek Ábris politikai elemző, USA- és EU-szakértő, valamint Takátsy Péter, a Katona József Színház színművésze. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Az Amundi szorosan követi és elemzi a világ változását. Tudj meg többet az Amundiról és az általuk kínált befektetési lehetőségekről!

Hallgass bele ezekbe is:

Forrás