Az iráni háború miatt emelkedő olaj- és gázárak elkezdték megterhelni a kínai gazdaságot, tovább lassítva az országban amúgy is lanyha fogyasztást és gyengítve a kulcsfontosságú exportágazatokat – írta meg hétfőn a New York Times.

A már márciusban is csökkenő gépjármű-eladások áprilisban tovább zuhantak, a tavalyihoz képest 26 százalékkal, és az éttermekben, valamint szállodákban is kevesebb a vendég. Eközben Kína déli részén több ezer játékgyári dolgozó tüntetett múlt héten, miután munkaadójuk a növekvő műanyagárak és az Egyesült Államokkal zajló vámháború következtében csődbe ment.

Ezek a jelek arra utalnak, hogy a hatalmas stratégiai olajtartalékkal, valamint egyre nagyobb megújulóenergia-kapacitásokkal bíró ország sem védett a gazdaságokra világszerte nyomást gyakorló tényezőkkel szemben.

„A gazdaság lassul” – mondta Alicia García-Herrero, a Natixis befektetési bank ázsiai-csendes-óceáni régióval foglalkozó közgazdásza. Ennek következtében Kína nehezen tudja majd teljesíteni az idei, legalább 4,5 százalékos növekedési célt.

A visszaesés következtében április első két hetében a kínai autógyárak 27 százalékkal kevesebb autót gyártottak, mint egy évvel korábban, ami jelentős lassulást jelez, még a kivitel növekedése mellett is. Ez kihat a beszállítókra is, amik acélt, üveget és más alapanyagokat biztosítanak az autógyáraknak.

Az elmúlt hetekben a Hormuzi-szoros blokádjának következtében az egekbe szöktek az energiaárak. A helyzetre az Európai Unió egy javaslatcsomaggal reagált, ami összehangolt készletgazdálkodást szorgalmaz, a májusban megalakuló Tisza-kormány pedig a magyarországi energiaellátás diverzifikációjára készül.

Forrás