A korábbi jegybankelnök, Matolcsy György az elmúlt két napban már másodszor szólalt meg a Magyar Nemzeti Bank elnöksége alatti működését ért kritikákról. A 444 információi szerint egy ideje Dubajban tartózkodó volt jegybankelnök ezúttal elődje, Simor András állításaira reagált.

Az előzmény, hogy a Fidesz választási veresége után több kormánypárti politikus is a jegybank körüli botrányokat említette a kudarc egyik okaként. Matolcsy először április 22-én egy nyílt levélben utasította vissza a szerinte megalapozatlan vádakat, csütörtök délutáni közleményében négy állításra tért ki, amiket Simor tett az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Az első vitás pont az alapítványi vagyon nagysága. Simor arról beszélt, hogy az alapítvány mérlegében 2024 végén mindössze 13 milliárd forint szerepel. Matolcsy szerint ez félrevezető, mert nem elég csak az alapítványok mérlegét nézni, a vagyonkezelő Optima Zrt.-t is figyelembe kell venni. Azt írja, a tényleges vagyon értékét a mögöttes eszközök, köztük az ingatlanok és a GTC SA-ban lévő részesedés adják, amely szerinte nagyságrendileg több százmilliárd forintot ér.

Matolcsy ezzel az érvvel már az Állami Számvevőszék tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott, a jegybanki PADME alapítványról és az MNB működéséről szóló jelentései óta próbálja védeni az ÁSZ szerint százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést, ami miatt feljelentések is születtek.

A második pont a számviteli elszámolás kérdése. Simor azt állította, hogy a vagyont a tőzsdei árfolyamon kell értékelni, Matolcsy szerint ez szakmailag hibás megközelítés. Azzal érvel, hogy az Optima többségi tulajdonos a GTC-ben, így szerinte konszolidált beszámolót kellene készíteni, nem pedig csak a részvényárfolyam alapján értékelni a vagyont.

A harmadik vitás kérdés az ingatlanok értékesíthetősége. Simor szerint azokat a könyv szerinti értéken nem lehet eladni. Matolcsy erre azt hozza fel, hogy a GTC 2024-ben több ingatlant is értékesített, összesen 134 millió euróért, ráadásul nyereséggel, ami szerinte azt mutatja, hogy a portfólió piacképes. Igaz, ez az állítása nem jelent tételes reakciót arra, hogy a cég összes ingatlanával és azok könyv szerinti értékével mi a helyzet.

A negyedik pont az MNB-székház felújításának költsége. Simor felidézte, hogy a beruházás nagyjából 100 milliárd forintba került, ami kiugró négyzetméterárat jelent. Matolcsy ezzel szemben 81,5 milliárd forintos nettó költségről ír – a két szám ugyanaz, csak az egyik az áfás, a másik az áfa nélküli összeg –, és azt állítja, hogy a tényleges négyzetméterár jóval alacsonyabb, mint amit a kritika sugall. A székházfelújítás – aminek tételes költségkimutatásával itt foglalkoztunk bővebben – valóban olcsóbb volt a Simor által említett 8 milliós négyzetméterárnál, de az ÁSZ jelentésében szereplő négyzetméterenként 4 millió forintos tétel is kiugróan magas: a Számvevőszék MNB-ről készített jelentése szerint (pdf-ben itt elérhető) ez a költség több mint kétszerese volt a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömb rekonstrukciója 1,7 milliós négyzetméterenkénti költségének.

Forrás