A lengyel GDP-növekedés 4 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévben éves szinten

– ezzel a címmel adott ki hírt az MTI 2026. február 12-én, tizenkét nappal az orosz-ukrán háború kitörésének negyedik évfordulója előtt.

Magyarországon lassan negyedik éve hallgatjuk, hogy a háború, a háborús infláció, a háborús szankciók milyen súlyos gazdasági nehézségeket okoznak nálunk. Már-már válságot, csak hát ugye Magyarországon válság nincs, fogalmilag kizárt. Csak nehézségeket, olyan nagyokat, hogy már meg kellett teremteni a békeköltségvetés kifejezést (2024-ben, vagyis 1951-ben, de a nagy elődöktől tanulni nem szégyen), sőt, a békegazdaság kifejezést is (néhány hete).

A magyar gazdaság növekedése és a lengyel gazdaság növekedése ebben az MTI-hír címében említett utolsó negyedévben például így alakult:

Persze a lengyeleknek könnyű, őket nem sújtja a háború sem, a menekültáradat sem. Nekünk például majdnem 137 kilométernyi közös határszakaszunk van a háborúzó Ukrajnával, nekik bezzeg… – na jó, nekik 529 kilométernyi. De nézzük a menekülteket! Magyarországon az ezer lakosra jutó ukrán menedékesek száma 4,4 fő volt. Miközben a lengyeleknél… – na jó, náluk majdnem hétszer annyi, 27,6 fő.

Igaz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre is frappáns magyarázatot adott: szerinte ugyanis „a bevándorlás, ami Ukrajnából érkezett, egy iszonyú mértékű GDP-többletet okozott a lengyel gazdaságnak” (a november 27-i parlamenti gazdasági bizottsági meghallgatásán beszélt erről). Ez ugyebár azért figyelemreméltó, mert a Magyarországra érkező menekültekről pedig az a kormányzati álláspont, hogy az ellátásukkal Magyarország a története legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre.

De hát ez a mi formánk: a háború minket sújt, a lengyeleket nem, az ukrán menekültek a mi gazdaságunkat megterhelik, a lengyelnek erőt adnak. Turáni átok, most éppen háború a neved.

Forrás