Három magáncéget választott ki a NASA arra, hogy 2028 végén rakományokat szállítsanak a Holdra. Az űrügynökség közleménye szerint a vállalatokat összesen négy küldetés teljesítésével bízták meg, mindegyik a holdbázis felépítését fogja szolgálni.

Az Astrobotic vállalat 297,9 millió dollárt (mintegy 93 milliárd forint) nyert el misszió végrehajtására, a Firefly Aerospace és az Intuitive Machines pedig egy-egy küldetést fog teljesíteni 144,2 millió dolláros (körülbelül 45 milliárd forint), illetve 148,3 millió dolláros (több mint 46 milliárd forint) összegért cserébe.

Korábban mindhárom cég küldött már eszközt a Hold felé. A Firefly Aerospace Blue Ghost (Kék Szellem) nevű leszállóegysége 2025 márciusában landolt az égitest felszínén, az Intuitive Machines Odysseusa pedig 2024 februárjában. Utóbbi vállalat 2025 márciusában másodjára is megpróbálkozott a feladattal, ekkor azonban Athena nevű egysége felborult leszállás közben. Az Astrobotic Peregrine nevű eszköze viszont a Holdig sem jutott el, 2024 januárjában visszazuhant a Föld légkörébe, ahol porrá égett.

A cégek most új esélyt kapnak a bizonyításra. Mindegyik küldetéssel olyan műszereket fognak az égitestre juttatni, amelyekkel a NASA megvizsgálhatja a holdi port, megkönnyítheti a jövőbeni eszközök landolását, valamint jobban megértheti, hogy milyen típusú és erősségű sugárzás éri a Hold felszínét. Ezek közé tartozik a SCALPSS nevű kamerarendszer, amelynek feladata, hogy tanulmányozza, miként hatnak a landoló eszközök hajtóművei az égitest felszínére. Valamint az LRA mérőműszer, amely a visszaverődő lézerfény segítségével segíti a keringő űreszközöket a pontosabb helymeghatározásban. Ezek mind azt segítik, hogy felmerjék a holdra szállások, illetve a tartós holdi tartózkodás potenciális veszélyeit.

Elkezdődött a holdbázis építésének első fázisa

Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, a NASA már 2026-ban útnak akarja indítani a holdbázis építését megalapozó missziókat. A sorban első A Moon Base–1 legkorábban 2026 őszén startolhat el, és a Blue Origin űrvállalat Blue Moon nevű leszállóegységét használja majd.  A leszállóegység a tervek szerint a Shackleton kráter mellett fog landolni, és csakugyan a SCALPSS kamerarendszert, valamint az LRA lézeres mérőeszközt szállítja majd.

A Moon Base–2 szintén még idén megvalósulhat, és mintegy 500 kilogrammnyi rakományt szállíthat a Holdra. Ez a küldetés az Astrobotic Griffin nevű leszállóegységét használná, amelynek része egy FLIP névre keresztelt holdjáró is. Ezzel az eszközzel alapoznák meg a jövőbeni holdi járművek működését. A Moon Base–3 céldátuma pedig 2026 végére tehető, és az Intuitive Machines Nova-C Trinity leszállóegységét alkamazza majd. Olyan eszközöket fog szállítani az égitestre, amelyek egyebek mellett a holdi felszínt és mágneses mezőket tanulmányozzák.

A NASA azt ígére, még idén több mint egy tucat további Moon Base-küldetést jelentenek be. Az űrügynökség továbbá közölte, hogy 2028-ra képesek lesznek olyan járműveket juttatni az égitestre, amelyek űrhajósok és rakományok szállítására is alkalmasak. Ez nagyon fontos lépés a tartós holdi jelenlét kiépítése felé. A tervezett járművek között szerepel az Astrolab vállalat CLV–1 nevű eszköze, amely mintegy 900 kilogrammot nyom, és síkterepen csaknem 10 kilométer/órás sebességet tud elérni, valamint a Lunar Outpost cég Pegasus holdautója, amely könnyeb, gyorsabb, és önvezető, távirányítású, illetve manuális üzemmódokra is képes.

Szintén 2028-ra tervezik a MoonFall nevű misszió indítását, amely négy drónt juttatna a Holdra. Ezek feladata az lesz, hogy feltérképezzék az égitest felszínét, és alkalmas leszállóhelyeket keressenek az Artemis-program űrhajósai számára. A drónokat a Firefly Aerospace eszköze szállítja majd a Holdhoz, de a felszínre önállóan jutnak le, az égitest déli pólusánál fognak landolni.

Állandó lesz az emberi jelenlét a Holdon

A NASA korábbi közlése szerint három fázisban tervezik megépíteni a holdbázist, jelenleg az elsőnél tartunk:

1. fázis: Különböző missziók alkalmával holdjárókat, valamint energiatermelésre, kommunikációra, navigációra és tudományos munkákra használható eszközöket juttatnak a Holdra.
2. fázis: Félig lakható infrastruktúrát hoznak létre az égitest felszínén, amibe egy zárt terű holdautó is beletartozik. Ennek köszönhetően az asztronauták már képesek lesznek érdemben a Holdon dolgozni.
3. fázis: Végül tartós holdbázist alakítanak ki, többfunkciós lakóhelyekkel, holdautókkal.

Az első fázis az elképzelések szerint 2029-ig tarthat, ekkor kezdődik a második fázis, a harmadik pedig 2032-ben veheti kezdetét.

A holdbázis projektjéhez szorosan kapcsolódik az Artemis-program, amelynek fő célja, hogy újra embereket juttasson a Holdra. Az ezt megalapozó Artemis–3 küldetést a NASA 2027-re tervezi, az első emberes holdra szállást teljesítő Artemis–4 pedig 2028-ban startolhat el. Sajtóértesülések szerint utóbbi időpont meglehetősen optimista, ugyanis könnyen lehet, hogy nem készülnek el időben a NASA holdra szálláshoz szükséges űrruhái. Az Artemis–5-tel kezdődően rendszeresen szeretnének űrhajósokat juttatni az égitestre, legalább félévente egyszer.

Kapcsolódó

A következő években dőlhet el, kié lesz a hatalom a Holdon

Az Artemis–2 elindításával új fázisba lépett az űrverseny, a hivatalos kommunikáció szerint az emberiség néhány évre van attól, hogy elkezdjen tartós jelenlétet kiépíteni az égitest felszínén. Egyelőre viszont nem világos, melyik lesz az első holdlakó nemzet, és hogy lesz-e egyáltalán második vagy a győztes mindent visz.

The post Négy új holdmissziót jelentett be a NASA first appeared on 24.hu.

Forrás