2025-ben az egész világ Donald Trump oltásellenes és tudományszkeptikus egészségügyi adminisztrációjával foglalkozott több megkérdőjelezhető intézkedésük után, és kevésbé kaptak figyelmet a pozitív eredmények és tudományos sikerek. Holott történtek előremutató tudományos és természetvédelmi fejlemények is 2025-ben, foglalta össze a Nature.

Úgy tűnik, nem hiábavalók a természetvédelmi törekvések

Két kihalófélben lévő állatfajt is sikerült a nem fenyegetett kategóriába átsorolni: a zöld tengeri teknős az 1980-as évek óta veszélyeztetett fajnak minősült, de a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján idén már a kihalással nem fenyegetett állatfajok közé került. A zöld tengeri teknőst (Chelonia mydas) közönséges levesteknősnek is nevezik, ugyanis húsából jellemzően levest készítenek, ami részben hozzájárult az állatok számának kritikus mértékű megcsappanásához. A közönséges levesteknősök halászhálókba történő véletlen kifogását szigorúan szabályozták és a teknősfészkek védelmét is erősítették, ami eredményesnek is bizonyult.

Egy másik állatfaj, az ampurta (Dasycercus hillieri) Ausztráliában őshonos, patkány méretű erszényes szintén átkerült a nem fenyegetett kategóriába. A kis testű ragadozók élettere 48 ezer négyzetkilométerrel bővült, ami nagyobb, mint egész Dánia, és olyan régiókban is felbukkantak, ahol eddig nem látták őket. Feltehetőleg az extrém mértékű aszály segítette az adaptációjukat, és olyan étrend- és energia-felhasználásbeli előnyöket szereztek, ami ellenállóbbá tette az egész fajt.

Az ENSZ természetvédelmi törekvéseit sikerült globális szintre kiterjeszteni; a tengeri természetvédelmi célkitűzések teljesítéséhez hatvan ország csatlakozott. A januárban életbelépő egyezmény lényege, hogy az országok egymással kooperálva megőrizzék a nemzetközi vizek biológiai sokszínűségét. 2030-ra a résztvevő országoknak korlátozniuk kell a halászati, hajózási és bányászati tevékenységeiket a nyílt tengerek területének 30 százalékán.

Egy másik, globális környezetvédelmi probléma is javuló tendenciát mutatott idén. Az antarktiszi ózonlyuk 2025-ben jelentősen regenerálódott, és 2019 óta idén volt a legkisebb. Az ózonlyuk a Föld légkörének védelmet nyújtó ózonréteg sérülése. 1985-ben fedezték fel a létezését, és azt, hogy kialakulását a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) okozták. Ezeket az anyagokat a Montréali Jegyzőkönyv (az ENSZ környezetvédelmi programjának egyik napirendi pontja) szerint fokozatosan vezették ki a használatból, és az intézkedés hatékonynak tűnik, ugyanis az ózonlyuk mérete az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkent, sőt a 2060-as évekre teljesen helyre is állhat.

Nemcsak a CFC-ket sikerült fokozatosan visszaszorítani idén, hanem a szénfelhasználás is hátrébb került a legelterjedtebb energiahordozók között. Kína idén májusban 1 terawattnyi napelemes kapacitást telepített, amely a kétszerese a világon összesen használatban lévő napelemes energiaforrásoknak, ezzel a napenergia-felhasználása lehagyta a szénenergiát. Idén az Európai Unió villamosenergia-igényének mintegy fele is megújuló forrásokból származott, és a 2025-2030 közötti időszakban ezeknek a technológiáknak a használata a 2019 és 2024 közötti növekedés kétszerese is lehet. Ugyanakkor az erőfeszítések ellenére a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatású gázok kibocsátása idén új csúcsot ért el, ezért kérdéses, hogy a megújuló energiahordozók képesek lesznek-e teljesen kiváltani a hagyományos forrásokat.

Világszerte újabb oltóanyagokat és antitesteket fejlesztettek ki

Az orvostudományban is jelentős előrelépések történtek 2025-ben. A kutatók a Huntington-kór olyan génterápiás kezelésében értek el eredményeket, amelyek 75 százalékkal lassítják az érintettek kognitív hanyatlását. Ez a progresszív idegrendszeri betegség először 30-40 éves korban jelentkezik, és akár 10 év alatt halálhoz vezethet. Egy másik génterápiás eljárás kifejlesztésével a kutatók a ritka krónikus granulomatózus immunbetegség egyik mutációját is képesek voltak kijavítani. 2025-ben először sikerült ígéretes terápiakísérletet végezni a leukémia egyik eddig gyógyíthatatlannak tűnő típusának, a T-sejtes akut limfoid leukémiának (T-ALL) kezelésére. A módszert gyerekeken és felnőtteken is tesztelték, akiknek a többsége remisszióba került, azaz csökkenni kezdtek a tüneteik: a kezelésben több gént módosítanak úgy, hogy a T-sejtek célba vegyék a rákos sejteket, majd elpusztítsák őket.

A vírusos és fertőző betegségek ellenszereinek kifejlesztésében is sikeresnek bizonyult az idei év. A Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságai és egészségügyi szervezetei képesek voltak még korai szakaszban megakadályozni az Ebola – az egyik legsúlyosabb vérzéses vírus – újabb járványkitörését. Összesen 64 esetet regisztráltak, és a gyors vakcinázás, illetve a monoklonális antitest-terápia (az az eljárás, amelyben specifikus antitestekkel támadják meg a beteg sejteket) bevezetése megfékezte a járvány tömeges elterjedését.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén novemberben jóváhagyta a Coartem (artemether–lumefantrine) gyerekeknek is adható változatát, ami az első maláriaellenes kezelés csecsemőknek. Ez azért is fontos fejlesztés, mert az éves maláriás esetek háromnegyedét öt év alatti gyerekeknél diagnosztizálják, és eddig nem volt forgalomban kifejezetten kisgyerekeknek adható malária elleni készítmény. Egy másik malária elleni hatóanyag kísérlet (GanLum) a harmadik fázisába ért 2025-ben, amely a kezelés-rezisztens parazitákat is elpusztította, és 97,4 százalékban sikeresen kezelte a maláriát. Amennyiben a GanLum hatósági engedély kap, 25 év után ez lesz az első új malária elleni gyógyszer.

Az oltóanyag-fejlesztés mellett a kontrollvizsgálatok rendszeres elvégzése is eredményeket hozott idén. Egy tanulmány szerint az Egyesült Államokban 2025-re látványosan csökkent a gyerekek mogyoróallergiájának előfordulása. Ennek alapját egy 2015-ös tanulmány adta, amely szerint ha a szülők minél korábban, akár már négy hónapos kortól adnak földimogyoróféléket a gyerekeiknek, kisebb eséllyel alakul ki a fulladással járó allergiás reakció. Az idei vizsgálat szerint a háromévesnél fiatalabb gyerekeknél a 2012-es adatokhoz képest 43 százalékkal csökkent a mogyoróallergia előfordulása.

Forrás