
Az ugandai Kibale Nemzeti Park csimpánzközösségei között 1998-tól 2008-ig húzódó háború utóhatásainak vizsgálata feltárta a területszerzés és a szaporodási siker közti szoros kapcsolatot. Az Ngogo csimpánzok csoportjait megfigyelő kutatók megállapították, hogy a szomszédos közösségekkel folytatott erőszakos összecsapások után a győztesek nemcsak 6,5 négyzetkilométerrel (vagyis 22 százalékkal) növelték területüket, hanem jelentős népességrobbanást is produkáltak.
A területszerzés utáni három évben az Ngogo nőstények 37 kölyköt hoztak világra az azt megelőző három évben született 15 utódhoz képest, miközben az újszülöttek halálozási aránya 41 százalékról mindössze 8 százalékra csökkent három éves korukig.
A PNAS folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek a nyereségek valószínűleg az élelemhez és más erőforrásokhoz való jobb hozzáférésnek, valamint az ellenséges hímek eltávolításának köszönhetők, ami csökkentette az újszülöttekre leselkedő veszélyeket. Brian Wood, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) antropológusa szerint a területszerzés emellett javította a nőstények tápláltságát és egészségét is, ami fokozta a termékenységüket és az utódok túlélési esélyét. A szakértők szerint ez az adaptív stratégia azt mutatja, hogy a csoport erőforrásainak védelme és a riválisok kiiktatása közvetlenül növelheti a csimpánzok reproduktív sikerét – bár természetesen a győztesek előnyei a vesztesek kárára történnek.

A kutatás azonban még az emberi erőszak evolúciós gyökereire is rávilágíthat. Mivel a csoportok közötti halálos konfliktus a legközelebbi rokonainknál (a csimpánzoknál és a bonobóknál) is előfordul, valószínű, hogy ez a tulajdonság már a közös ősünknél is jelen volt 6-7 millió évvel ezelőtt. Bár az emberi civilizációk képesek voltak kifejleszteni a konfliktusok kezeléséhez és a csoportok közötti együttműködéshez szükséges mechanizmusokat, a tanulmány rámutat a forrásokért folytatott versengés fajokon átívelő párhuzamaira.
Michael Wilson, a Minnesotai Egyetem kutatója a Live Science-nek elmondta: a csimpánzoknál a riválisok elleni erőszak gyakran az egyetlen mód a haszon megszerzésére, míg az emberek interakciók, kereskedelem és szövetségek kialakítása révén is szerezhetnek előnyöket, ezért mára a háborúzás általában kevésbé tűnik hasznosnak az együttműködéshez képest.










