Ahhoz, hogy az emberi szervezet megfelelően fenn tudja tartani az anyagcseréjét és az élettani folyamatait, átlagosan 37 Celsius-fokos belső testhőmérsékletet kell biztosítania. A hőhullámok alkalmával a szervezet ezt az ideális hőmérsékletet folyamatos hűtéssel éri el: ez az egyik oka annak, hogy az emberek kerülni kezdik a meleg ételek fogyasztását a kánikulában, ráadásul, ha a test belső hőmérséklete túl magas, vagy túl alacsony, az emésztőenzimek termelése is lelassul – írja a Conversation.

A kiegyensúlyozott működés eléréséért a testhőmérsékletet szabályozó agyi központ, a hipotalamusz szigorúan ellenőrzi a szervezet működését, aminek így megváltoznak a szükségletei is. Az emberi test egyik legfontosabb hűtőmechanizmusa az izzadás és a vérkeringés: a hőségben a vér a bőr felé áramlik, hogy minél nagyobb felületen adja le a hőt a környezet irányába. Azonban ez a folyamat azzal jár együtt, hogy a vérkeringés a test más területeiről – így a bélrendszerből is – elterelődik. Ez azért fontos, mert étkezés után az emésztőrendszernek szüksége van a bő vérellátásra, hogy felszívja és elszállítsa a tápanyagokat, így amikor meleg van, a szervezet igyekszik leredukálni a táplálkozással járó „többletmunkát”.

Ráadásul a kánikula okozta hormonális változások is befolyásolják az étvágytat: a ghrelin az éhségérzetet váltja ki, míg a leptin, a PYY és a GLP-1 a jóllakottság érzését fokozzák. Egyes kutatások szerint – bár nem mutatnak ok-okozati összefüggést – a hőhatások is csökkenthetik a ghrelin szintjét, miközben növelik a jóllakottságot elősegítő hormonok mennyiségét. Az éhségérzet csökkenése kialakulhat azért is, mert a szomjúság és az éhségérzet egyaránt a hipotalamuszban összpontosul, vagyis amikor a szervezet az izzadtsággal elvesztett folyadékot pótolja, az éhségérzet is megszűnik. Egy másik tényező, ami hozzájárul a nyári teltségérzethez, hogy a külső hőemelkedés hatására a gyomor kiürülése is lelassul, így a szervezetnek jóval tovább tart egy étkezésnyi ételt megemésztenie.

Kapcsolódó cikk:

Forrás