Több mint 2000 éves leletek sokaságára bukkantak régészet az Urál hegység déli részén – derül ki az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének közleményéből. A kiemelkedő felfedezést egy ókori nekropolisz területén tették, ahol egy elásott értékekkel teli gödröt azonosítottak.

A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakat egy vallási rítus alkalmával temethették el áldozati felajánlásként valamilyen istenségeknek. A kivételesen gazdag leletegyüttes ritka bronzból készült, arcokat ábrázoló medálokat, lovaglófelszereléseket tartalmaz, valamint egy aranyplakettet, amely egy tigris fejét és mellső lábát jeleníti meg, továbbá legalább 100 egyéb fémtárgyat.

A szakértők szerint a kincsek a Krisztus előtti 4–3. századból származhatnak, vagyis legalább 2200 évesek, ennek ellenére meglehetősen jó állapotban maradtak fenn. A tárgyakat feltehetőleg egy nomád törzs tagjai áshatták el, de a leletek közül több is jóval igényesebb kézművesmunkáról árulkodik, mint ami ezeknél a lovas népcsoportoknál a korban jellemző volt.

A kutatók úgy gondolják, hogy ez lehet a leggazdagabb rituális lelőhely, amelyet a térségben valaha felfedeztek. Az ókori lovas nomádok társadalmairól, kultúrájáról meglehetősen keveset tudunk, ezért a hozzájuk kapcsolódó régészeti leletek nagy jelentőséggel bírnak. Lapunk korábban több ilyen felfedezésről is beszámolt, ezekről szóló cikkeink alább elérhetők:

• Szkíta harcos kincsekkel teli sírjára bukkantak
• Szkíta kincsekre bukkantak Csecsenföldön
• Szkíta testvérnép kincseire bukkantak a kazah sztyeppén
• Igaznak bizonyult a szkítákról szóló legenda
• Szkíta kincset találtak az orosz sztyeppén

The post Ókori lovas nomádok elásott kincseire bukkantak az Urál hegységnél first appeared on 24.hu.

Forrás