• Őrült mennyiségű közpénzt égettek el rá, 9 éve kezdték el építeni, háromszor akkora, mint Hatvanpuszta és 4 hét múlva végre bárki megnézheti a sima állatkerti jeggyel, mi az?

Mi lesz a félbehagyott Biodómból?

Hat éve foglalkoztatja ez a kérdés a budapestieket és mindenki mást, aki pénzből él Magyarországon vagy szereti a látványos állami presztízsberuházásokat, hiszen a Market Zrt. építőmunkásai 2020. augusztusában vonultak le az építkezésről, ahol azóta egyetlen kapavágás sem történt. Most bejárást tartottak az azóta alkalmi kiállítási helyszínnek használt gigantikus, kívülről pompásan kinéző, de félkész épületben, mivel azt június végén, hat év után, végre állandó jelleggel is megnyitják a nagyközönség előt. Ráadásul úgy, hogy az állatkerti belépőn felül nem is kell fizetni érte.

De mi lesz benne?

Ezt már korábban is elmondták, Sós Endre főigazgató a bejárás előtt pedig most megismételte, egy erősen rasztásodó szőrű teve közelében állva: városi oázis vagy más néven fedett park. Sok növénnyel, néhány állattal. Mivel őszintén szólva sem városi oázisban, sem fedett parkban nem jártam soha, olyan izgatottan követtem befelé Sóst, mintha ő hím lantfarkú madár lett volna, aki a gallyaktól és levelektől gondosan megtisztított párzódombjához csalogatja éppen a tojót, vagyis engem.

Hol járunk?

A hely egyik furcsasága már a kitalálásának idején is az volt, hogy nem igazán volt érthető, mi is ez az egész. A hivatalos szöveg az volt, hogy a Biodóm a 20 millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger miocén-kori élővilágát és növényzetét hozza közel a ma emberéhez. De mivel az érintett állat és növényfajok mindegyike kihalt azóta, a legjobb esetben is csak olyan mai növény- és állatfajokat tudott volna bemutatni, amik nagyjából hasonló szubtrópusi klímájú helyeken élnek, amilyen az akkor Kárpát-medence volt.

Ez a verzió az építkezés Covid idején történt leállása miatt nem valósult meg, mivel addigra elköltöttek rá minimum 38 milliárdot és részben az őrülten drága akváriumrendszer miatt még olyan 25 milliárd kellett volna a teljes befejezéséhez. Ezt a 25 milliárdot – vagy ki tudja mennyit – senki sem akarta odaadni nekik, vagyis a kormány nem akarta, a Főváros nem tudta. Jó éve azt találták ki, hogy akkor saját erőből plusz minimális fővárosi segítséggel, összesen 350 millió forintból olyan állapotba hozzák, hogy állandó jelleggel ki lehessen nyitni, bár ez még deklaráltan nem az építkezés vége. Hanem egyfajta kármentés: ha már 3/4-éig felépült a cucc, aminek a születéséhez az Állatkert mostani vezetésének semmi köze, nyilván érdemesebb kezdeni vele valamit, mint hagyni teljesen elrohadni.

Az újjáéledt lendületnek meg is lett az eredménye: alig tettem meg 10-15 lépést az épületen belül és máris tök világos volt, hogy mi az új, egy mondatban összefoglalható koncepció:

Ez itt a Pánafrikai Unió hadseregének harci dinoszauruszokat előállító génszobrászati bázisa az elhagyatott kinshasai repülőtéren, 10 évvel a 2912-es II. Ivóvízháborút háborút lezáró és Afrika egyenlítői sávját elnéptelenítő antianyagcsapások után, amikor a természet már elkezdte visszafoglalni a területet.

Azt hiszed, hogy funkciótlanul hülyéskedem? A legkevésbé sem.

Forrás