-- Olvasási idő kb.: 3 perc és 43 másodperc
Április 29.én kiderült, hogy Orbán Viktor retteg az eddig ilyen vagy olyan okok miatt, de feltétel nélkül élvezett parlamenti támogatottság elvesztésétől.
Már a kalaptartón bológató retró-kiskutya módjára, parancsra vagy legalább kiszámíthatóan mindent, a központi utasítás vagy narratíva szerint megszavazó FIDESZ-KDNP-s országgyülési képviselőkben sem bízik.
Ezen a napon ez bizonyossá vált –számomra–. A fél ország fel volt háborodva és minden politikai elemző elemezte, hogy 29.én a Parlament 134 igen szavazattal felhatalmazta a Kormányt, hogy a háborús veszélyhelyzetet 2025. november 14-ig meghosszabbítsa.
Az elemzők látványosan állítják szembe egymással Orbán eljött a béke, a béke költségvetése típusú kijelentéseit és a háborús vészhelyzet fenntartásához való ragaszkodásának abszurditását. Pedig nincs ebben semmi abszurditás, csak a nézőpontot kell úgy megválasztani, hogy az kizárolag orbáni szögbe kerüljön.
Valójában mi volt a háborús vészhelyzet alapvető indoklása?
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeire való gyors és hatékony reagálásának feltételeinek a megteremtése.
— A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeire való gyors és hatékony reagálásának feltételeinek a megteremtése. Azaz, a gyorsreagálást igénylő döntéseket úgy is meg lehessen hozni, hogy ahhoz akkor se kelljen rendkívüli országyülési ülést összehívni, ha alapvetően azt az Alaptörvény előírná.
Ez önmagában lehet(ne) logikus és értelmes felhatalmazás. Lehetne, de értelmetlen, hiszen a gyakorlati példa ellentmondást nem tűrően bizonyítja, hogy a kormánypártok képviselői mindent (is) megszavaznak, amit a Kormány eléjük rak. Vagyis a kétharmaddal nincs olyan döntés, amihez Orbán Viktor ne kapna meg feltétel nélkül és csupán pár óra alatt minden jogszerű felhatalmazást. Akár este nyolc és éjjel kettő között. Volt ez így eddig!
Logikus magyarázat lehet, hogy a FIDESZ-KDNP belső ellenzéke suttog, mozgolódik. Elképzelhető, hogy Orbánnak olyan érzete támadt, mintha egyesek a Trabantból a Mercédeszek kalaptartójára AI-val megtámogatott, esetleg önálló életre kelt, immár nem annyira retro bologató-kiskutyát telepítettek volna. Mintha már nem lenne biztos abban, hogy minden nagyszerű vagy éppen eszement döntését mindig és mindenkor fogja továbbra is támogatni a parlamenti 2/3-ad.
Tehát még időben, ameddig még lehet, gyorsan bezsákolt magának félévet. A 29.-i szavazáson a kormánypárti képviselők közül már hárman –annak ellenére, hogy ott ültek a parlamenti patkóban– nem szavaztak, ketten előre kimentették magukat és ott sem voltak. A koraszülött kampány hevében a bátrabb, vagy felhatalmazotabb FIDESZ-es aspiránsok utcafórumain pedig vannak, akik többször is nem tetszésüket nyilvánították már ki bizonyos dolgokról, meg persze a luxizásról. Hetek, hónapok óta hallom, hogy ez vagy az a kormánypárti országgyűlési képviselő még nem döntötte el, hogy induljon-e ismét a 10-16 éve “birtokolt” mandátumáért, hiszen akkoriban ő sem propagandistának, hanem országgyülési képviselőnek kérte választóitól a felhatalmazást.
Láss csodát, amint átment az újabb félévnyi egyeduralmi törvény már be is jelentette a FIDESZ, pardon Orbán, hogy kb. negyven százalékban lesznek azok a képviselők, akiket 26-ban lecserélnek. Ennek is lehetnek természetesen stratégiai, néha logikus okai, esetleg valós frissítési szándék is. Az biztos, hogy Orbán a jelenlegi bátor parlamenti katonáiban már nem bízik annyira mint korábban. Sok közülök pedig Orbánban nem bízik már.
Az is biztos, hogy a nagy magyar bankrablás után lesznek figurák a sakktáblán, akiket be kell áldozni, azok pedig ezer szállal kötödhetnek néhány olyan képviselőhöz, akit ideje a szönyegalá söporni, Csádban a magyar-csárdás-gulyás-kalocsai-himzés-nagykövetévé kinevezni. A diszidenseket pedig le kell cserélnie az elvi hűség és ideológiai “bármit elfogadok és követem a gazdámat” szabályt betartó bátor katonákra. Olyannyira, hogy a legutóbbi háborús vészhelyzet hosszabbítás kapcsán a beterjesztett dokumentum, ami azóta törvény, általános indoklása a vészhelyzeti kormányzás megteremtésének egyik alapvetésére is hivatkozik:
- 2022 november 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása azon
része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel – így a veszélyhelyzettel – kapcsolatos
szabályait koncepcionális jelleggel átalakította. –—Előterjesztés, indoklás 3. oldal
Koncepcionális jelleggel : felfogásbeli, elképzelési – Idegen szavak gyüjteménye, idegen szavak szótára
Ha még jóhiszeműbben értelmezzűk a törvénybe foglalt “ koncepcionális jelleggel átalakította” kifejezést értelmezhetjük még úgy is, hogy tervszerűen, elgondolás jelleggel.
Akármennyire is keressük e törvényben és indoklásában a vészhelyzet meghosszabbításának okai között a tények vagy akár csak tényszerűség meghatározását, az eléggé látens és árnyék foltokban jelenik csak meg.
Az egyedüli politikai tény, hogy Orbán nem bízik vagy nem bízhat sem bátor katonái hűségében, sem azok golyóálló kompromitálhatatlanságában. Megingott a bizalom! Innen is, Onnan is !
Ami biztos számomra, hogy a parlamenti kétharmados többség veszélyes. A sarkalatos törvényekhez elengedhetetlen ugyan, de az nem bölcs döntés, ha egy adott párt vagy ideológiai tömörülés hozza meg azokat. Igenis fontos, hogy a nagyságrendekkel támogatottabb, akár többségi erővel rendelkező parlamenti pártok képesek legyenek a kisebb pártokkal és –ami fontosabb is lehet– a FÜGGETLEN országgyűlési képviselőkkel közösen és együtt dolgozni, egymást meghallgatni és szakpolitikai érvek és nem párt-hatalmi érdekek mentén, az ország érdekeit képviselve dönteni, akár közös kezdeményezéseket létrehozni. — Jámbor Péter
