A zárt körű Trump–Zelenszkij-találkozóról alig szivárgott ki valami csütörtökön Davosban, az ukrán elnök azonban a megbeszélés után beszédet mondott a svájci városban zajló Világgazdasági Fórumon, és utána azt is elárulta, hogy még a héten háromoldalú, amerikai–ukrán–orosz tárgyalások lesznek az Arab Emirátusokban.

Ez lesz a 2022. februári orosz invázió kezdete óta az első hivatalos hármas találkozó, amikor az oroszok és az ukránok közvetlenül is tárgyalnak a békefeltételekről.

Davosban Zelenszkij elsősorban Európát bírálta, erőfelmutatásra, közös fellépésre kérve az országokat, de Orbán Viktorra is kitért: a magyar miniszterelnökre utalva arról beszélt, hogy egyes vezetők kis Moszkvává akarják tenni saját városaikat.

„Minden Viktor, aki európai pénzből él, és közben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbekólintást, és ha jól érzi magát Moszkvában, az nem azt jelenti, hogy hagynunk kellene, hogy az európai fővárosok kis Moszkvákká váljanak”

– mondta.

Az ukrán elnök az utolsó pillanatban, Trump kérésére dönthetett arról, hogy mégis elutazik Davosba. Kedden még azt nyilatkozta, hogy a súlyos energiakrízisben lévő, fagyoskodó Kijevben marad, de csütörtök reggel az amerikai elnök javaslatára mégis Svájcba repült, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon.

Egy hete Trump arról beszélt, hogy Zelenszkij a béke akadálya, nem Putyin, míg Davosban azt mondta, hol az oroszok, hol az ukránok visszakoznak a megállapodástól az utolsó pillanatban.

A csütörtök este Moszkvába utazó Steve Witkoff amerikai főtárgyaló azt állította, már csak egy nyitott kérdés van, csak ennyiben kell megállapodni a béke érdekében. Ha így van, az a legérzékenyebbnek számító területi kérdés lesz. Zelenszkij idáig ellenállt az amerikai nyomásnak, hogy Ukrajna adja fel a Donbasz még általa ellenőrzött területét anélkül, hogy az Egyesült Államok erős írásos biztonsági garanciát adjon.

A Trump–Zelenszkij-találkozó egy órán át tartott. A delegációk után néhány percig a két vezető négyszemközt is tárgyalt, ennek tartalmáról semmit sem hoztak nyilvánosságra.

„A találkozó Zelenszkij elnökkel nagyon jó volt. Még van hova fejlődnünk”

– mondta Donald Trump a sajtónak a megbeszélésről távozva. „A háborúnak be kell fejeződnie” – tette hozzá. Mint mondta, ezt az üzenetet viszi az amerikai küldöttség, Steve Witkoff, Trump üzlettársa és Jared Kushner, az elnök veje Moszkvába.

A találkozója utáni beszédben Zelenszkij azt mondta, „a háború lezárását célzó dokumentumok majdnem készen vannak”, és azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna teljes őszinteséggel dolgozik a konfliktus lezárásán.

Az elnök azt állította, hogy havonta 35 ezer katona hal meg a háborúban, két és félszer annyi, mint egy évvel ezelőtt, akkor 14 ezerre tette az áldozatok számát. Szerinte a halottak többsége orosz, és azt is állította, hogy csak az ukránokat érdekli az áldozatok száma, Putyin számára ez irreleváns. Ezzel együtt, „Oroszországnak fel kell készülnie a háború befejezésére”, mondta, és megismételte a felhívását, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára.

Ebben Európa sem egységes, és ezért olyan, mintha ugyanott tartanánk, mint egy éve Zelenszkij szerint. Az Idétlen időkig című filmet említette példaként, eleve azzal kezdte, hogy „mindenki emlékszik a Groundhog Dayre, de senki sem akar úgy élni, ugyanazt ismételni hetekig, hónapokig, évekig. Mégis pontosan így élünk most.”

Zelenszkij egy éve Davosban arról beszélt, hogy „Európának tudnia kell, hogyan védje meg magát”, de

„eltelt egy év, és semmi sem változott” – mondta most.

A háborús fáradtságot legalább három éve emlegetik Ukrajna kapcsán, de most speciális oka is van annak, hogy a lezárás kérdése hátrébb szorult. Miközben előzetesen Ukrajna sorsa számított volna a fő külpolitikai kérdésnek Davosban is, a Grönlanddal kapcsolatos amerikai fenyegetések szinte teljesen „elvitték a show-t”.

Azzal, hogy Trump NATO-tagokat fenyegetett, egyértelművé téve, hogy komolyan gondolja a világ legnagyobb szigetének megszerzését – és nem érdekli a szövetséges Dánia szuverenitása –, az Ukrajnára irányuló figyelem alábbhagyott. Ez komoly aggodalommal tölti el az ukrán vezetést is, főleg, hogy a trumpi világrend általános olvasata az, hogy csak a nyers erő számít, és a nagy birodalmak szabad kezet kapnak. Ha így van, Ukrajna ugyanúgy gond nélkül az oroszoké lehet, ahogy az amerikai kontinens és az Arktisz az Egyesült Államok érdekszférájába tartozhat.

Erre is reagált Zelenszkij Davosban, egy mindenki előtt lebegő kérdést fogalmazva meg:

„Mindenki Grönlandra figyelt, és egyértelmű, hogy a legtöbb vezető egyszerűen nem tudja, mitévő legyen ez ügyben. Úgy tűnik, mindenki csak arra vár, hogy Amerika lecsillapodjon ebben a témában, abban a reményben, hogy ez egyszer majd elmúlik. De mi van, ha mégsem? Akkor mi van?”

– tette fel a kérdést az ukrán elnök.

Miközben Ukrajnára az Egyesült Államok fejt ki nagy nyomást, és Washington nem akarja azt sem kimondani, hogy a háborúban Oroszország az agresszor, Zelenszkij retorikája ezúttal látszólag inkább az európai szövetségesei ellen irányult. Az ukrán elnök úgy próbálta megfogalmazni a kritikáját, hogy a birodalmi nárcizmust vezérlő ideológiaként használó Fehér Ház lehetőleg ne sértődjön meg végzetesen.

„Nem lehet csak szavakkal új világrendet építeni – a tettek teremtik meg a valódi rendet”

– mondta, és az óvatos Európát az Egyesült Államok elszántságával állította szembe. Az EU-nak az Egyesült Államok gázai béketanácsáról sincs világos elképzelése, hangsúlyozta, más kérdés, hogy a Béketanácsban való részvételt a legtöbb európai országhoz hasonlóan Zelenszkij is elutasította idáig, mondván, Putyinnak nincs keresnivalója a békének dedikált testületben.

„Európa segíthet egy jobb világ felépítésében. De ehhez Európának erőre van szüksége” – mondta Zelenszkij, és Mark Carney kanadai miniszterelnök máris történelmi jelentőségűként emlegetett davosi beszédére utalva úgy fogalmazott: „Nem szabad elfogadnunk, hogy Európa csak kis- és középhatalmak salátája legyen, megfűszerezve Európa ellenségeivel.” Ehelyett Európának egységesen kellene kiállnia Oroszország megállítása érdekében, hangsúlyozta.

Miközben az ukrán elnök, ahol lehetett, az orosz fenyegetésre utalt, a szavai kimondatlanul is legalább annyira az amerikai világpolitika bizonytalanságairól szóltak.

„Ha Putyin úgy dönt, hogy elfoglalja Litvániát vagy lecsap Lengyelországra, ki fog válaszolni? Jelenleg a NATO azért létezik, mert hisz abban, hogy az Egyesült Államok cselekszik, nem fog tétlenül állni, és segíteni fog. De mi van, ha nem?”

– kérdezte Volodimir Zelenszkij Davosban.

Frissítés

Orbán Viktor az fb-oldalán reagált Volodimir Zelenszkij őt érintő szavaira. Ezt írta:

„Kedves Volodimir! Úgy látom nem fogjuk megérteni egymást. Én egy szabad ember vagyok, aki a magyarokat szolgálja. Te egy szorult helyzetben lévő ember vagy, aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke ehhez minden segítséget megad. Ezért hiába hízelegsz nekem, továbbra sem tudjuk támogatni a háborús erőfeszítéseidet. Az ukrán emberek természetesen válogatott sértéseid ellenére is számíthatnak rá, hogy folytatni fogjuk országod ellátását elektromos árammal és üzemanyaggal, ahogy az Ukrajnából érkező menekülteket is segíteni fogjuk. A többit az élet majd elrendezi, és mindenki megkapja, ami neki jár.”

Forrás