„Örülök, Hogy Más Mentalitás Jön” – Mondta Az Egészségpolitikai Szakértő, Akit A Fidesz Alatt Megfigyelt A Titkosszolgálat

A Most24 keddi adásának apropóját Nyárai Gerzson videóriportja adta. Kollégánk engedélyt kapott, hogy forgasson a Szent János Kórház pszichiátriai osztályán, és nyíltan megmutathassa az ott uralkodó állapotokat. A kapcsolódó stúdióbeszélgetésben – melyet Varga Zsuzsa vezetett – megszólalt még Rékassy Balázs orvos, egészségpolitikai szakértő. A téma pedig a Fidesz-kormányt követő új egészségügyi vezetés által meghirdetett nyitottság és kórházi transzparencia volt.

Könnyű bejutás, méltatlan állapotok

Ahogy Rékassy is aláhúzta, a riport létrejötte önmagában is nóvum az elmúlt másfél évtized szigorúan ellenőrzött, központosított egészségügyi nyilvánosságához képest. A 24.hu riporterének elmondása szerint az engedélykérés „ijesztően simán” és gyorsan zajlott. De neki nem is a bürokrácia gyorsasága volt a legmeglepőbb, hanem az, hogy az osztály munkatársai

azért gyűltek ott össze, hogy szeretnének nyilatkozni az állapotokról, és nem azért, hogy engem lebeszéljenek erről.

A műsorban bejátszottunk a videóból egy részletet is, melyből például kiderül, hogy a nővérek lepedők felszögelésével próbálnak árnyékolni a hőségben, Semmelweiss országában nem folyik meleg víz a csapból, az egyik orvos maga szerel fel zárat az ajtóra, télen pedig saját kis légtelenítőkulccsal próbálja életben tartani a fűtésrendszert.

Ez az áldatlan infrastrukturális környezet Nyárai szerint azért is dühítő, mert az osztályon egyébként rendkívül progresszív szakmai munka folyik. Működik például egy elismert baba-mama-papa-program pszichiátriai kezelésre szoruló anyukáknak, és van egy biokert is, amely mentális, szerhasználó betegeknek segít nappali kórházas ellátás keretében a reintegrációban.

Nagy kontrasztban álltak az infrastrukturális állapotok azzal, hogy milyen volt a hangulat. Egy nagyon jó fej, fiatalos, összeszokott csapatot láttam, ahol szeretik egymást a dolgozók

– mondta Nyárai.

A kórház bevételei nagyrészt elmennek bérekre

Rékassy Balázs orvosként és szakértőként reflektálva megerősítette a látottakat. Szerinte is igaz, hogy a pszichiátriai ellátás az egészségügy mostohagyereke. Ugyanakkor általában is fenntarthatatlan az a gyakorlat, hogy

egy kórház bevételének a 80-90 százaléka a bérekre megy el, esetleg a világítás kifizetésére, (…) szóba nem jön az, hogy felújításokra, rendbehozatalra, új gépek beszerzésére legyen. Ráadásul a pszichiátria egy olyan terület, amely nem is kerülne sokba. Tehát míg felszerelni egy idegsebészeti műtőt, hatalmas összeg, itt már a színes falak jobbá tették volna a környezetet, vagy a raklapokat (meg lehetett volna venni), amiből aztán veteményeskertet lehet csinálni.

Rékassy arra is emlékeztetett, hogy a budapesti kórházak hátrányos helyzetbe kerültek a múltban. A 2000-es években indított nagy, mintegy 400 milliárd forintos kórházfelújítási hullám során az uniós forrásokat kizárólag vidéki intézmények kaphatták meg, a fővárosi kórházak ebből kiestek.

Titkosszolgálati vegzálás a Covid idején

A beszélgetés résztvevői felidézték azt is, hogy milyen volt a sajtó és az egészségügy kapcsolata a Fidesz-kormányzás idején. Rékassy Balázs egy ponton azt is megosztotta, hogy őt a Covid idején az Alkotmányvédelmi Hivatal vegzálta, miután orvosként megpróbált transzparensen kommunikálni a lakossággal a járványról, és számos interjút is adott a témában.

Most már elmondhatom, hogy engem az Alkotmányvédelmi Hivatal elég komoly szinten, nem tudom, hát mondhatom azt, hogy megfigyelt, vagy behívott magához. Ez engem nagyon megrázott akkor, amikor ez az egész történt, de én fontosnak tartom ezt a kommunikációt, és amikor engem megkeresnek külföldi stábok vagy magyar stábok is, hogy beszéljünk az egészségügyről, akkor én igenis elvittem (őket), mivel közel is lakom hozzá, a János Kórházba, (…) én nem mertem bemenni a stábbal együtt, és nekik is azt mondtam, hogy csak nagyon-nagyon titokban, észre ne vegyék, mert engem másnap kirúgnak a munkahelyemről, hogyha kiderül, hogy megmutattam nekik, milyen körülmények vannak.

Új mentalitás, új esély

A munkahelye végül nem került veszélybe, de azt éreztették vele, hogy megfigyelés alatt áll. Mindenesetre Rékassy nagyon örül, hogy más kultúra kezdődött a kormányváltással, és vége ennek az abszurd helyzetnek. A korábbi, bűnbakkereső és elhallgató struktúra helyett pedig az új vezetés transzparens, a hibákból tanuló rendszert kíván felépíteni.

Hegedűs Zsolt, aki már a kampány idején meghirdette a nyitott kapuk-elvét,

ebbe az egész magyar mentalitásba hoz egy új szemléletet, hogy ne egymást hibáztassuk, tehát ne azt nézzük, hogy most a kórházigazgató hibázott-e, vagy a szúnyoglárva (miatt ki) a felelős, hanem nézzük meg, hogy hogyan tanulhatunk ebből, (…) hogyan tudjuk ezt megakadályozni.

Rékassy szerint azonban azzal is tisztában kell lenni, hogy a változás nem jön máról holnapra. Magyarország jelenleg a GDP alig 4,7 százalékát költi az állami egészségügyre, míg az európai átlag 8-9 százalék között mozog.

A penészes falakat felújítani,

visszacsábítani külföldről azt a középgenerációt, orvost, aki elment, visszacsábítani a Tesco/Lidl/Aldiból azt a középgenerációs egészségügyi szakdolgozót, aki elment oda vagy a magánellátásba dolgozni, ez idő lesz.