-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 53 másodperc

Svédország a balti-tengeri kábelszakadás után hivatkozhat a NATO negyedik cikkelyére.

Az ellenzéki Svéd Szociáldemokrata Párt az orosz fenyegetéstől való félelem miatt felszólította a kormányt, hogy érvényesítse a NATO adta védelmi lehetőségeket. A 4. cikkelyre a tagország hivatkozhat, ha az egyik fél területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszélyeztetettnek ítéli, és rendkívüli ülésre kötelezi az atlanti szövetséget.

Az ellenzék felhívásra válaszolva Maria Malmer Stenergard külügyminiszter az SVT svéd műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy a kormány “nem zár ki semmit“.

Svédország csak nemrégiben, márciusban csatlakozott a NATO-hoz, miután a 19. század eleje óta semlegességi politikát folytat, beleértve a második világháborút is. A közvélemény azonban élesen megváltozott 2022-ben, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A szomszédos Finnországgal együtt Svédország is csatlakozást kért a szövetséghez, mert félt a balti-tengeri szomszédtól, Oroszországtól. Ha NATO-találkozót tartanának a negyedik cikk értelmében, a tagok fontolóra vennék válaszuk összehangolását, de nem lennének kötelesek cselekedni.

Eddig a 4.cikkre hétszer hivatkoztak a NATO 1949-es megszületése óta, amikor Oroszország fenyegette a kelet-európai államokat, és amikor Törökország a Közel-Kelet növekvő instabilitásától tartott.

2014-ben, a Krím Oroszország általi annektálását követően Lengyelország hivatkozott a 4. cikkre.

Mint ismeretes, jelenleg Finnország vizsgálja a tengeralatti kábelek megsérülését.

Mark Rutte NATO-főtitkár pénteken kijelentette, hogy a szövetség fokozni fogja a járőrözést a balti térségben, miközben a finn nyomozók megpróbálják kideríteni, vajon egy Oroszországhoz köthető hajó szabotált-e ezen a héten tenger alatti kábeleket.

Csütörtökön a finn hatóságok lefoglalták az Eagle S nevű, a sajtóban csak árnyékhajónak nevezett olajszállító hajót a Finnországot és Észtországot összekötő elektromos és több adatkábel kábel sérülésének vizsgálata során. Ez volt a legújabb incidens a régió kulcsfontosságú infrastruktúrájának megzavarásához vezető incidensek sorában.

Rutte kijelentette, hogy “a NATO megerősíti katonai jelenlétét a Balti-tengeren“. Arra a kérdésre, hogy mit és mikor lehet tenni, a NATO-parancsnokság csak annyit mondott, hogy a 32 országból álló szövetség “továbbra is éber, és azon dolgozik, hogy további támogatást nyújtson, többek között katonai jelenlétünk fokozásával” a térségben.

Finnország, amelynek 1340 kilométeres határa van Oroszországgal, 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, feladva semlegességi politikáját. 2023 októberében a NATO és szövetségesei a hasonló incidensekre válaszul több tengeri járőrrepülőgépet, távolsági radarrepülőgépet és drónt vetettek be megfigyelő és felderítő repülésekre. Aknavadász flottát is küldtek a régióba.

A napokban már a Svédországban kialakult háborús pánikról lehetett olvasni a nemzetközi sajtóban