Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtök délután jelentette be, hogy a tervezett elmozdítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. A beadványa péntekre már landolt is az egyik alkotmánybírónál.

„Az akta szignálásra került” – írta kérdésünkre Szabó Attila, az AB főtitkára. Ez abból derül ki, hogy megjelent a testület honlapján a legutóbb elindított ügyek között.

Szabó azt nem árulta el, hogy Polt Péter kinek osztotta ki a feladatot, arra hivatkozva, hogy „az eljárás ezen fázisában az előadó alkotmánybíró neve nem nyilvános.” Arra sem válaszolt, hogy mikor döntött Polt.

A beadványt a jelek szerint kiemelten kezelik. Az elmúlt tíz napban indult ügyek között ugyanis jócskán vannak olyanok, amelyeknél május utolsó napjaiban érkezett az első irat, sőt, a lista legvégén olyan ügyek szerepelnek, amelyeknél februárban vagy márciusban történt ugyanez.

Sulyok Tamás nagyon küzd az elmozdítása ellen: egyrészt a Fidesz által bírált és a végén már sorosistának minősített Velencei Bizottságtól vár segítséget, másrészt az Alkotmánybíróságtól kért értelmezést egy olyan helyzetben, amikor alapvetően nincs mozgástere.

Ezt pedig pont a Fidesznek köszönheti. Mécs János alkotmányjogász, az ELTE adjunktusa és a TASZ alkotmányjogi szakértője korábban a 444-nek arról beszélt, 2013-ban nagyon szűkre szabta a Fidesz a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban. Lényegében csak eljárási hiba miatt támadható és semmisíthető meg a változtatás, az alapján nem, hogy az adott passzus szembe megy-e az Alaptörvény többi részével. Éppen azért lépte meg ezt a Fidesz, hogy szabadon módosíthassa az Alaptörvényt, akár olyat is beleírva, amit törvényi szabályozásként alkotmányellenessége miatt elkaszált az AB.

Mécs János akkor arról is beszélt, hogy egy erős Alkotmánybíróság, mint például a német, kiolvashat olyanokat is egy alkotmányból, ami nincs benne – vagyis a szellemisége alapján is döntést hoz –, de a magyar nem ilyen. „A magyar Alkotmánybíróság az utóbbi 13 éve miatt nem rendelkezik ezzel az autoritással és legitimációval sem a politikai elit, sem a társadalom szempontjából.”

Sulyok Tamás a módosítás után egy évvel, 2014-ben lett az AB tagja, majd 2016-tól 8 évig elnökként vezette a testületet ezen keretek között. Most viszont próbálja megtalálni a kibúvót, és a közleménye alapján abban bízik, az AB neki ad majd igazat.

A beadványában azzal érvel, „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”, márpedig az Alaptörvény elsődleges funkciója a jogrendszer egészére irányadó alkotmányos szabályok meghatározása.

Sulyok szerint tisztázni kell, hogy „az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az AB honlapján közzétett kérdéseiből egyértelmű, hogy azt próbálja elérni, a testület mondja ki, amit a kormány tervez, az valójában nem is alkotmánymódosítás, és ezzel megsértenék az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket. Vagyis így a szereplőket nem kötnék a 2013-as korlátozások, és lenne mozgásterük az ellenállásra – jelen esetben a módosítás elkaszálására.

A testületben több, a Fideszhez erősen köthető alkotmánybíró ül, de kérdés, hogyan – és egyáltalán milyen gyorsan – dönt a végén a 15 tagú AB. Egy dodonai válasszal nem mentenék meg Sulyok Tamást, ha pedig a többség nemet mond, azzal vége is a „játéknak”. A legnagyobb politikai felfordulást nyilván egy olyan határozat okozná, amiben az AB többsége megadja azt az értelmezést, amire Sulyok vágyik.

Miután itt Alaptörvény-értelmezésről van szó, a teljes ülésen kell megtárgyalni és eldönteni az indítványt. Azt az AB főtitkára nem tudta megmondani, hogy ez mikor történhet meg. Júniusban eddig minden hét keddjén tartottak ülést, így várhatóan jövő kedden lesz a következő.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a Tisza-kormány milyen módosításban gondolkodik, Magyar Péter csütörtökön azt mondta, a kormány nem tárgyalta az ügyet, de készül a javaslatuk, ami „megoldja ezt a kutyakomédiát.” Ő továbbra is kitart amellett, hogy Sulyoknak távoznia kell, miután méltatlanná vált a hivatalára. Május 31-ig adott határidőt arra, hogy önként távozzon Sulyok és a többi kétharmados kinevezett, azonban ennek senki sem tett eleget. A Political Capital pár napja arról írt, a „Fidesz-bábok” leváltása – ahogy Magyar hívja a szereplőket – inkább politikai okokból lehet kockázatos a Tiszának, és a szavazóikban is csalódást kelthetett, hogy a határidő lejárta után nem álltak elő azonnal a megoldással.

A 444-nek nyilatkozó alkotmányjogászok amellett érveltek, hogy Sulyok elmozdítása nem okozna alkotmányos válságot.

Forrás