Vlagyimir Putyin csütörtökön bejelentette, hogy a jövő héten amerikai delegáció érkezik Moszkvába, hogy Donald Trump béketervéről tárgyaljanak. A tárgyalásokon az orosz oldalról a külügyminisztérium, valamint az elnök tanácsadója és segítője, Vlagyimir Medinszkij és Jurij Usakov vesz részt. Hozzátette, hogy még nem létezik kész békemegállapodás-tervezet, szerinte „egy kérdéssor volt, amelyet megvitathatónak javasoltak”. Úgy gondolja, hogy a terv pontjai alapot képezhetnek a jövőbeli megállapodásokhoz a háború lezárása érdekében, „mindezt diplomáciai nyelvre kell lefordítani”. Putyin szerint a Krím és a Donbasz Oroszországhoz tartozásának jogi elismerése az egyik kulcsfontosságú téma kell legyen az amerikai féllel folytatandó tárgyalásokon.

A hétvégén Genfben az amerikaiak és az ukránok módosították Trump 28 pontos béketervét, ami nagyban kedvezett az oroszoknak, az ukránok számára pedig területveszteséggel és a hadsereg leépítésével jár volna, valamint a Kremlt nem lehetne üldözi a háborús bűnök miatt. Európai vezetők előálltak egy másik javaslattal, ami szerint először tűzszünetre van szükség, utána lehet csak területekről tárgyalni. Szemben az amerikai tervvel, ami lényegében a Donbasz átadását jelentené úgy, hogy az oroszok nem tartják ellenőrzésük alatt a teljes területet.

Most Vlagyimir Putyin arról beszélt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) csúcstalálkozóján, a kirgizisztáni Biskekben, hogy Oroszország csak akkor fogja leállítani a harci cselekményeket Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg elhagyja az „általa elfoglalt területeket”. Itt valójában azokra a területekre gondolt, amiket Oroszország ki szeretne szakítani Ukrajnából, de még nem sikerült megszállnia.

Oroszország az alkotmányában a 2014-ben megszállt Krímen kívül még négy ukrán régiót tekint saját területének: a Donecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területeket. Ezek közül azonban az orosz erők gyakorlatilag csak Luhanszkot tartják teljes mértékben megszállva, továbbá Donyeck egy részét, valamint Zaporizzsja és Herszon kisebb részeit.

Putyin ismét megkérdőjelezte Zelenszkij elnök legitimitását, szerint „jogilag lehetetlen” vele megállapodni a békéről, mert szerinte csak az ukrán Verhovna Rada hosszabbíthatja meg saját mandátumát hadiállapot idején, az elnök nem. „Értelmetlen dokumentumokat aláírni az ukrán vezetéssel, stratégiai hibát követtek el, amikor nem mertek választásokat tartani.”

Az orosz vezetés nem most találta ki, hogy nem ismeri el Zelenszkij elnök hatalmát. Szergej Lavrov már a nyáron beszélt arról, hogy nem tartja alkalmasnak az ukrán elnököt arra, hogy békeszerződést írjon alá. Ezt arra alapozta, hogy Volodimir Zelenszkijt 2019-ben választották Ukrajna elnökévé, de a háború miatt a 2024-es elnökválasztást nem tartották meg. Az ukrán alkotmány is tiltja, hogy hadiállapot alatt tartsanak választásokat, azt elhalasztották. Az ukrán parlament februárban fogadta el azt a határozati javaslatot, ami kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet ki, amint biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke Ukrajna területén. Ez a határozat kimondta, hogy Ukrajna elnökének, Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban.

Putyin ugyanakkor úgy látja, hogy az ukrán–amerikai tárgyalások eredményei Genfben alapot adhatnak a jövőbeli békés rendezésnek. „Úgy értettem, hogy egymás között eldöntötték: a 28 pontot négy külön részre kell bontani. Mindezt átadták nekünk.” (Meduza/Moscow Times/Interfax)

Forrás