Szöllősi Györgynek számos titulusa volt és van, Szijjártó Péter idején a Külügyminisztérium pénzén járta a világot a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként, volt a felcsúti fociakadémia kommunikációs igazgatója, Orbán Viktor lelkes híve, az államosított Nemzeti Sport főszerkesztője. És a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) az elnöke is, 11 éve. Ennek vetne véget a szövetség több tucat tagja, akik úgy érzik, eljött az idő, hogy megszabaduljanak Szöllősitől.

A kezdeményezés miatt az elnökség rendkívüli közgyűlést hívott össze, előbb Budapestre július 5-ére, vasárnapra, majd mivel azt feltételezik, hogy ez nem lesz határozatképest, még egyet Lakitelekre, jövő szerdára, július 8-ára. Az elnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány is napirenden lesz.

Szöllősi az ATV Médiapiac című műsorban megkapta a lehetőséget, hogy reagáljon az őt leváltani akarók állításaira. Leginkább arra, hogy a választási kampányba bevonta a kormánytól teljesen független újságírószakmai szervezetet.

Két konkrét ügy volt. Az egyik, hogy a választási előtt két nappal a szövetség tagjai az MSÚSZ központi e-mail-címéről politikai tartalmú levelet kaptak Orbán Viktortól.

És mint az adásból kiderült, ezt a levelet Szöllősi György küldte ki a tagoknak úgy, hogy arról nem egyeztetett a szövetség elnökségével.

„Én magam küldtem ki, nem bántam meg” – mondta.

A dolog úgy történt, ahogy azt a NER 16 évébe belekóstolók elképzelik. Rogánék elküldték Orbán Viktor levelét Szöllősinek, azzal a kéréssel, hogy azt küldje tovább a szervezet tagjainak.

Szöllősi ezt egészen romantikusan állította be.

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda egy csomó civil ügyet támogat és egy csomó civil szervezettel van kapcsolatban. Egy köremailt küldött ezeknek a civil szervezeteknek, köztük nekünk is, bennünket is támogat, a működési költségünk egy részét évek óta így tudtuk előteremteni, illetve innen kaptuk. Ez egy kérés volt, feltételezem az összes civil szervezethez, melyekkel kapcsolatban voltak, hogy ha tudják, tudjátok, legyetek szívesek a tagjaitoknak kiküldeni Orbán Viktor miniszterelnök levelét. Tehát nem pártelnökként, nem választási kampány üzenet volt”.

Kezdett bele Szöllősi, de itt kénytelen megszakítani Szöllősi bajtársias, a valóságot meghajlító beszámolóját a műsorvezető, hitetlenkedve, hogy Orbán levele két nappal a választás előtt hogy nem volt propaganda.

„Boros Tamás: Nem az volt? A választások előtt?

Szöllősi: Nem emlékszem a tartalmára, még abban sem vagyok biztos, hogy akkor tüzetesebben átnéztem volna, hogy miről is szól ez. Úgy voltam vele, hogy egy olyan partnerünk kéri, aki egyébként rendszeres és komoly segítséget nyújt a szövetségnek. Ha kér egy ilyet, hogy küldjünk ki egy emailt, akkor talán illik ennek a kérésnek eleget tennünk. Azt természetesen megértem, hogy ezt sokan sokféleképpen ítélik meg, illetve sokan nagyon másféleképpen ítélik meg, mint én. Ezt látom is, meg érzem is.”

Vagyis Szöllősi faarccal bemondta, hogy olvasás nélkül küldte tovább a levelet, mert Rogánék kérését illik megtenni, ha már pénzt adnak a szervezetnek. De még azt is eljátszotta, hogy azóta sem nézett rá a levélre, hiába ez az egyik oka, hogy őt le akarják váltani.

„Boros Tamás: Akkor ez nem volt hiba? Merthogy ebben nem a sport jövőjéről van szó, hanem Brüsszel háborús politikájának a következményeiről, a veszély kiújulásáról, a háború közelebb jött, olajblokáddal zsarolnak minket, Ukrajna el akarja zárni Magyarországot az olcsó orosz olajtól és gáztól és akkor még sorolhatnám.

Szöllősi: Ez volt ebben a levélben?

BT: Igen.

Szöllősi: Akkor te tüzetesebben átnézted, mint én.”

Itt jöhetne a taps, nevetés, függöny. De Szöllősinek volt még mondanivalója, amiben utólag is hűségesküt tett Rogánék mellett:

„Engem ez az egy vezérelt, hogy itt egy olyan hűséges és régi partnerünk kérte ezt tőlünk, amellyel tényleg nagyon kiegyensúlyozott és jó munkakapcsolatban voltunk, és úgy voltam vele, hogy ezt miért ne tehetnénk meg.”

Van az az apróság, hogy Szöllősi ezzel megsértette a szövetség előírásait. Amit egyébként nem is tagad.

„Szöllősi: Hogy ez ellentétes az alapszabályunkkal és sokaknál kiverte a biztosítékot, ezt nem vitatom.

Boros: Ezután nem gondolkodtál el a lemondáson?

Szöllősi: Azért nem, mert azt értem és érzem, hogy ez egy erős ürügy arra, hogy engem meg lehessen ezután támadni.

Boros: De nem elég erős a lemondáshoz.

Szöllősi: Ha a szövetség elmúlt 11 éves tevékenységét nézzük, hogy úgymond mi van a mérleg másik serpenyőjében, akkor azért szerintem messze nem elég erős. Meg olyan szempontból kicsit álságos is a vád, hogy az, hogy én hova tartozom, vagy hogy a magyar sport teljes újjáépítését célzó és ebben az ügyben óriási eredményeket elérő politikát támogatva lettem és voltam és vagyok a sportújságírószövetség elnöke, ezt mindenki látta és tudta.”

Igen, Szöllősi azt mondja, hogy mindenki tudja, hogy fideszes, hogy éppen ezért lett a szövetség elnöke, és ezzel felül is lehet írni az alapszabályt.

Annyira ezt mondta, hogy lényegében meg is ismételte.

„Nem állítom, hogy nem volt hiba, azt is mondtam, hogy készséggel elfogadom, sőt nem is akarom ezt elbagatellizálni, elfogadom, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy ez hiba volt, és még azt is el tudom képzelni, hogy ez valamilyen, nem tudom, létezik-e ilyen, objektív mérce szerint is hiba volt. Az alapszabályunk szerint is hiba volt. Ezt mind elfogadom. Az én személyes megítélésem, az életem vagy a munkám során ez nem volt egy váratlan vagy az addigi tevékenységemtől merőben elütő dolog.”

És ezen a ponton dobta meg a legnagyobb érvet:

„Lássuk be, a jelképes jelentőségét értem, sokaknak nem tetszett, rosszul esett, nem ezt várják egy szakmai szervezettől, de érdemben ez sem a választás kimenetére, illetően sem egyéb szempontból különösebb következménnyel nem bírt.”

A másik ügy, amit számon kérnek a szervezetbe a pártpolitikát behozó Szöllősin, hogy a szövetség tagjai nevében a választások előtt aláírta a Petíció a sport jövőjéért kezdeményezést, ami lényegében a magyar sport halálát vizionálta, ha a Tisza hatalomra kerül. Ebben azt állították, hogy a Tisza meg akarja szüntetni a tao-támogatást, holott a párt programjában csak annak átalakításáról volt szó. Szöllősi viszont még most is ragaszkodik ahhoz, hogy meg fogják szüntetni, és majd fél-1-5 év múlva térjenek vissza arra, hogy a Tisza mennyire tett rosszat a magyar sportnak.

A sportpetíció aláírásánál egyébként elmondása szerint volt elnökségi vita, és nem volt egységes az testület, de Szöllősi szerint megkapta a felhatalmazást arra, hogy a szövetség csatlakozzon a sportpetícióhoz, „amit egyébként egy sor más sportszervezet előttünk már megtett.” Valóban, számos, akkor még fideszes politikus által vezetett sportszervezet is csatlakozott a Tiszával riogató petícióhoz.

A műsorvezető megkérdezte, hogy a Nemzeti Sportban voltak-e olyanok, akik kikérték maguknak, hogy Szöllősi belerángatta a lapot a politikai harcba. Szöllősi azt mondta, hogy mindig voltak viták, sokan talán a főszerkesztőhöz méltatlannak tartották azokat a szóváltásokat, amelyekben nemcsak ebben az ügyben, de fél-1-5 éve is részt vett. Van egy belső levelezési rendszerük, a lap meghatározó kollégái vannak benne, és ott nagyon sokszor leírták, hogy „Gyuri ezt ne csináld!”. Van olyan, aki emiatt mondott fel.

Szöllősi amúgy azt hallotta, hogy az állam nem tartja meg Orbán Viktor kedvenc lapját, hanem piacra dobja majd. Arra ugyanakkor nem lát sok esélyt, hogy a lap nyomtatott verziója ebben az esetben megmaradna, a működési veszteségeket a közmédia pótolta ki az elmúlt években.

A műsor itt nézhető meg.

Forrás