Változatlanul eggyel a befektetésre nem ajánlott, tehát a bóvli kategória fölötti BBB sávban hagyta a magyar államadósság minősítését a Fitch, azonban a kilátást az eddigi stabilról negatívra rontotta. Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül már nagyon rövid távon hiteles gazdaság- és költségvetés-politikai intézkedéseket tennie a kormánynak, a három nagy hitelminősítő egyikénél bóvli kategóriába kerülhet a magyar államadósság. Ha ez történik, az jelentősen megdrágíthatja a magyar adósság finanszírozását.

A Moody’snál, amely a múlt héten adta ki legfrissebb felülvizsgálatát a magyar adósságról, szintén negatív, tehát egy várható leminősítésre utal a kilátásunk, viszont a Baa2 kategória még nem egy, hanem két lépcsővel van a bóvli fölött.

A Fitch a magyar idő szerint péntek éjszaka kiadott jelentésében jelentősen rontotta a magyar költségvetésre vonatkozó előrejelzését a tavaszi parlamenti választások előtti időszakra bejelentett kormányzati lépések hatására, írja a Portfólió. A cég elemzői azt a két héttel ezelőtti legutolsó kormányzati prognózist elfogadták, hogy idén a GDP 5 százaléka lehet a hiány, azonban arra számítanak, hogy ez jövőre 5,6 százalékra nőhet (a kormány azt ígéri, hogy 2026-ban sem emelkedik a deficit GDP-arányos szintje). De már az idei 5 százalék is nagyon sok: a hozzánk hasonlóan BBB besorolású országok statisztikai középértéke 3 százalékos államháztartási deficitet mutat.

A költségvetést lazító, kampánycélú jóléti intézkedések hatása idén GDP 0,3 százaléka lesz, ám jövőre ez már 1,2 százalékra emelkedik, ráadásul ezek nagy része – anyák szja-mentessége, az újabb egyhavi nyugdíjjuttatás, amire a nyugdíjalapban nincs fedezet, vagy például a növekvő családi szja-kedvezmény – tartósan beépül a költségvetésbe. Nehezményezték azt is, hogy a kormány meghosszabbította a szektorális adók hatályát, illetve ismét emelte a bankok terheit.

Mindezek mellett a jelentés arra is kitér, hogy jövőre a választási előtti hónapokban további kiadásnövelő, egyenlegrontó lépések jöhetnek – azaz a kampány részeként folytatódhat a közpénzek osztogatása. A kilátásrontás indokai között szerepel az is, hogy a kormányzati túl gyakran módosítja a gazdaság- és költségvetés-politikai céljait, ami rontja a kiszámíthatóságot és növeli a kockázatokat. A Fitch szerint a kormány által előszeretettel hangoztatott célt sem tudjuk elérni, hogy az elsődleges – tehát az államadósság kamatterhei nélküli – egyenleg egyensúlyban legyen, az elemzők erre az évre 0,4 százalékos, jövőre 1,4 százalékos mínusszal kalkulálják ezt a mutató. Ha igazuk le, akkor ismét emelkedésnek indulhat az államadósság, ami a kormány tervei szerint a tavalyi után ez év és 2026 végén is a GDP 73,5 százaléka lenne.

Forrás