A dél-budai Duna-part talán a legelhanyagoltabb partszakasz Budapesten. A Kopaszi-gáttól, pontosabban a Hengermalom útnál lévő Dürer-kerttől délre kezdődik az igazi eklektikus káosz, alig hasznosított volt ipari terület hajléktanyákkal és dzsumbujjal keverve vegyes technikával, Budapest egyik potenciálisan legértékesebb területén.

Amikor két hete átbicikliztem rajta, direkt nem a Budafoki út városi autópályája mellett kialakított lehangoló bicikliutat választottam, hanem a parthoz legközelebbi, ember által még éppen járható ösvényeket. Láncra vert farkaskutyák, virágzó boglárkák, sóderdombok és szarkupacok között botorkálva én is azon gondolkodtam, mint mindenki, aki valami különös hóbort folytán jobban szeret fák között tekerni a folyóparton, mint egy posztindusztriális sitthalom és kamionok között a járdán: visszakapja-e még az én életemben a város a folyóját és a folyópartját.

A jó hír, és ami miatt ez a cikk is most idegurul, hogy van remény, és ezt most nem Pál írja a korinthosziaknak, hanem a XI. kerületi önkormányzat állítja. Igaz, azzal ők sem áltatnak senkit, hogy ez a remény túl gyorsan valósággá válhat.

Elkészült ugyanis a Hengermalom utca és a Fibula utca közötti, majdnem 3,5 km hosszú Duna-part zöldfelület-fejlesztési koncepcióterve, ezt mutatta be most a dél-budai önkormányzat. A cél egy összefüggő Duna-parti sétány kialakítása, gyalogos sétánnyal, új kerékpáros úttal, futópályával, pihenő- és rekreációs területekkel, sportpályákkal, közösségi funkciókkal. A tervek szerint mindezt a zöldfelületek megőrzésével, fejlesztésével, parkosítással és 800 új fával valósítanák meg.

A koncepcióterv szerint ez valahogy így nézne ki – persze ezt a műfaji sajátosságoknak megfelelően kezeljük megfelelő forráskritikával:

Meg így:

És így:

A koncepciótervet a partszakasz egyik ingatlanfejlesztője, a Metrodom finanszírozta, miután erre a településrendezési szerződésben kötelezettséget vállaltak. Mint a bemutatóra elmenő Telex írja, az önkormányzat azt szeretné, ha a többi, a területen beruházó ingatlanfejlesztő, mint a Biggeorge és a Sundel is beszállna az előttük lévő szakaszok finanszírozásába.

Délebbre, az Árasztó-part környékén, ahol valamivel már ma is rendezettebb (de csak a teljesen kaotikus északibb szakaszhoz képest) a helyzet, az állam, a Főváros és a kerületi önkormányzat együttműködésében képzelik el a megvalósítást, és felmerült uniós forrás igénybevétele is – derül ki a Telex cikkéből.

Mindez azonban még inkább a távoli jövő, és a szakaszolás időzítése nem is túlságosan konkrét.

A koncepcióterv szerint a fejlesztésék üteme attól függ, hogy mikor kezdődnek a beruházói fejlesztések az egyes telkeken. Leghamarabb szerencsére éppen a legkatasztrofálisabb állapotú északi részen, a Galvani út és a Hengermalom út között indulhat a tényleges megvalósítás, de a XI. kerületi önkormányzat azért itt is azzal számol, hogy az átadásig még három évet kell várni – és tudjuk, hogy ezek a tervek menet közben általában nem gyorsulni, hanem csúszni szoktak.

A délebbi szakaszon, ahol most a rossz állapotú bicikliút közvetlenül a Duna fölött halad, még sokkal későbbi lehet az átadás. Hivatalosan ezért most az a mondás, hogy a teljes, 3,5 kilométeres szakasz, hidakkal, 2,6 méter széles kerékpárúttal, néhol a folyó fölé bekanyarodó lebegő sétánnnyal 3-8 éven belül valósulhat meg.

Jó lenne, ha ezt valahogy mégis fel lehetne gyorsítani. Amúgy is nagyon ciki, hogy az Eurovalo 6 nemzetközi kerékpárút budapesti szakasza egyszerűen értelmezhetetlen errefelé, de messze nemcsak a kerékpárosokról van szó. A túlépített Dél-Buda hosszabb szakaszokon most fizikailag sem tud könnyen átjutni a maga Dunájához, a folyóhoz, ami igazán élővé tehetné a környéket, ami nagyon szenved a valódi várostervezés hiányától.

Forrás