A svédországi Gotland szigeten végeztek archeogenetikai elemzést az Uppsala University kutatói, hogy a skandináv neolitikus vadászó-gyűjtögetők családok rokoni kapcsolatait vizsgálják. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent, első kísérleti tanulmányhoz a kutatók az 5500 évvel ezelőtt élt kultúrából származó négy sírt tártak fel. Az ide eltemetett tíz egyén nemét és rokonsági kapcsolatait a fogaikból és csontjaikból származó DNS-ből állapították meg.

A kutatók az egyik sírban egy körülbelül húsz éves nő csontjait találták meg, egy négy és egy másfél éves gyerek maradványaival együtt: a vizsgálatokból kiderült, hogy bár a gyerekek testvérek voltak, a nő valószínűleg nem az anyjuk volt, hanem az apjuk testvére. A kutatók az Ajvide temető többi, feltárt sírjában ehhez hasonlóan két unokatestvéri és csak egy szülő-gyerek rokonsági kapcsolatot fedeztek fel. Ezek az eredmények az mutatják, hogy a neolitikumban élő családok nem feltétlenül a szülőkkel temették el a gyerekeiket, hanem a másod- vagy harmadfokú rokonságban álló családtagjaikkal.

„Ez arra utal, hogy ezek az emberek jól ismerték a családi leszármazásukat, és a közvetlen családon túli kapcsolatok is fontos szerepet játszottak” – nyilatkozta a Phys.orgnak Helena Malmström a vizsgálat tervezéséért felelős archeogenetikus. A vadászó-gyűjtögető kultúrák rokonsági viszonyainak feltárása nehéz folyamat, mert ebből az időszakból meglehetősen kevés sírhely maradt fenn. Ugyanakkor a skandináv szigeten található temetkezési hely bővelkedik a vadászó-gyűjtögető emberek maradványaiban, így a kutatók további 70 személy csontjain folytatják az interdiszciplináris vizsgálatokat.

Forrás