Május 25-én, pünkösdhétfőn az országos átlagos csúcshőmérséklet elérte a 30,2 Celsius-fokot Magyarországon – ez több mint 7 fokkal haladja meg a késő májusi normát. A HungaroMet adatai szerint az újpesti mérőállomáson regisztrált 32,2 fokos kora délutáni értékkel megdőlt a fővárosi napi melegrekord is, felülírva a 2007-ben Pestszentlőrincen mért 32,0 fokos csúcsot.

Eközben Londonban százéves melegrekord dőlt meg, Franciaországban több halálesetet is a váratlan hőség számlájára írnak, Spanyolország és Portugália pedig már készül a hét második felére ígért 40 fokos, nyár közepi hőmérsékletre. Az adatok mögött egy olyan meteorológiai anomália húzódik meg, amire a klímaváltozás során egyre többször számíthatunk – úgy hívják, hogy hőkupola.

A híradásokban napok óta vissza-visszatérő jelenséget leginkább úgy lehet elképzelni, mint amikor főzés közben fedőt teszünk egy lábas tetejére. Amikor a légkör felsőbb szintjein úgynevezett erős magassági gerinc alakul ki, az fizikai akadályként viselkedik, és megakadályozza a légtömegek szokásos függőleges irányú keveredését. A meleg levegő nem tud felszállni és lehűlni, hanem „visszapattan”, süllyedés közben összenyomódik, és ezáltal még tovább melegszik – ezt nevezzük adiabatikus felmelegedésnek. Ennek eredményeként a felszíni hőmérséklet jóval meghaladja azt, amit a késő tavaszi napsütés önmagában elő tudna idézni.

A Severe Weather Europe meteorológiai portál szerint a kontinens felett terjeszkedő hőkupola egy Afrikából észak felé tolódó szubtrópusi gerinc mentén alakult ki, amely rendkívül meleg levegőt juttat Nyugat- és Közép-Európa mélyére. Különösen kritikussá teszi a helyzetet, hogy a hőkupola a felhőképződést is gátolja, és az éjszakai lehűlést is megakadályozza, márpedig ha sötétedés után sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet (ezt nevezik „trópusi éjszakának”), a szervezet nem tud kellően regenerálódni.

Évtizedes-évszázados rekordok és halálesetek

Az esemény léptékét nehéz túlbecsülni. Nyugat-Európa-szerte 12-16 fokkal haladja meg a csúcshőmérséklet a késő május végi sokéves átlagot, tehát nem az elmúlt években megszokott néhány fokos anomáliáról van szó, hanem konkrétan a nyári hőségre emlékeztető értékekről.

Az Egyesült Királyságban az elmúlt 24 órában kétszer is megdőlt a valaha mért legmelegebb májusi nap rekordja: hétfőn a londoni Kew Gardens mérőállomásán 34,8 Celsius-fokot mértek, két teljes fokkal megdöntve az 1922 óta álló, 32,8 fokos rekordot, majd kedden ugyanitt már 35,1 fokot regisztráltak, de Walesben, a cardiffi Bute Parkban is új rekord született, 32,9 Celsius-fokkal. A brit Met Office megerősítette: kedd volt a valaha mért legmelegebb májusi nap Angliában és Walesben egyaránt. A brit meteorológiai szolgálat által tavaly publikált klímaattribúciós tanulmány szerint a május végi hőmérsékleti rekordok megdőlésének valószínűsége az emberi üvegházgáz-kibocsátás következtében mára a háromszorosára nőtt.

Franciaország egyes részein hétfőn 36 fokig emelkedett a hőmérséklet, és Nantes-tól Toulouse-ig számos nagyobb város megdöntötte saját helyi május végi rekordját, 34-35 fokos csúcsértékekkel. Egyetlen napon belül Németország, Franciaország, a Benelux-államok, Írország és az Egyesült Királyság területén több száz állomáson jegyeztek fel napi melegrekordot. Délebbre még súlyosabb a helyzet: Sevillát már a hétvégén 38 fokos hőség sújtotta, de az előrejelzések szerint Spanyolország és Portugália egyes részein a mostani hét végéig akár a 40 fokot is elérheti a hőmérséklet. A Balkánon és Közép-Európában, köztük Magyarországon a 33–36 fokos csúcshőmérséklet a jellemző, miközben a szerdai tetőzés után a hét második felében egy északnyugat felől érkező hidegfront nálunk is enyhe lehűlést hoz.

A nyár beköszöntése előtt váratlanul lecsapó hőhullám veszélyét épp az adja, hogy felkészületlenül éri a társadalmat. Az iskolákban, a munkahelyeken és az otthonokban például még jó eséllyel nem készültek fel a hőségre, ami a légkondicionáló berendezések hiánya vagy karbantartatlansága miatt azonnali nehézségeket okozott. De az emberek ilyenkor általában megrohamozzák a fürdőket, strandokat és a természetes vizeket is, miközben a vízimentők gyakran csak júniusban kezdik meg az idényt.

Franciaországban legalább hét olyan halálesetet jelentettek, amelyek valószínűleg összefüggnek a hőséggel: öten vízbe fulladtak, míg ketten amatőr sporteseményen haltak meg – egy 53 éves férfi egy párizsi futóversenyen, egy nő pedig egy lyoni Hyrox-fitneszversenyen. Az Egyesült Királyságban legalább négy kamasz fulladt bele tavakba és víztározókba, egy 60 éves férfi pedig a tengerben vesztette életét.

Megszokottá vált anomália, terjeszkedő aszály

A mostani esemény rendkívüli, de nem elszigetelt jelenség, és jól illeszkedik abba a mintázatba, amelyet a klímakutatók évek óta dokumentálnak és előre jeleznek. Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozás-figyelő Szolgálatának adatai szerint Európa felmelegedése nagyjából kétszer olyan gyors, mint a globális átlag: a kontinens ötéves átlaghőmérséklete már 2,3 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, szemben a világ többi részének 1,3 fokos eltérésével. Erre az alapra rakódnak rá a hőkupolához hasonló szélsőséges jelenségek.

Amit korábban százévenként egyszer bekövetkező hőeseménynek tekintettünk, azt a tudósok mostanra nagyjából 33 évenkénti eseménynek becsülik, és a sűrűsödő extrém események egyre több áldozatot is követelnek – a 2024-es európai hőhullámokhoz például több mint 62 700 többlethaláleset kötődött a kontinensen. A jövőre tekintve a tudósok figyelmeztetnek: a kialakulóban lévő El Niño jelenség (a Csendes-óceán természetes melegedési ciklusa, amely a globális hőmérsékletet is feltolja) miatt 2026 és 2027 is a valaha mért legmelegebb évek közé tartozhat.

A hőkupola okozta tavasz végi kánikula legforróbb szakasza szerdán érkezett Magyarországra: május 27-re az ország egész területén 29-34 Celsius-fok közötti csúcsértékeket vártak, de a délkeleti és északnyugati országrészekben már délelőtt 34 fokot mértek. Budapesten az erre a napra eső melegrekord 33,5 fok, amit még 1958-ban jegyeztek fel Budatétényen – ezt ugyan ma valószínűleg megközelíti a hőmérséklet, de megmarad a közel 70 éves rekord. Csütörtöktől hidegfront érkezik, némi záporral, és a hőmérséklet 22–27 fokra esik vissza, ám ez nem jelent végleges fordulatot: a hétvégén az idő ismét visszamelegszik, szombaton és vasárnap újra 30 fok körüli maximumok várhatók.

Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy a hőhullámoknak van egy kevésbé látványos, de legalább annyira aggasztó következményük: tovább szárítják az egyébként is gyatra állapotban lévő talajt. A HungaroMet agrometeorológiai elemzései és az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a 2021 óta tartó, döntően átlag alatti csapadékú időszak halmozott hiánya 2026. április 30-ra elérte az országos átlagban mért 462 millimétert – ez nagyjából megfelel egy teljes évi hazai csapadékmennyiségnek. A Tisza hazai vízgyűjtőjén és az Alföld egyes részein a helyzet ennél is súlyosabb: egyes térségekben a halmozott hiány meghaladja a 900 millimétert. Április hónapban mindössze 4 milliméter csapadék hullott országos átlagban, miközben ebben az időszakban 40 milliméter környékén lenne a norma; kilenc automata mérőállomáson egyáltalán nem mértek csapadékot.

Bár május közepén érkezett némi eső, ez nem volt elég a deficit érdemi csökkentéséhez. A mezőgazdasági aszály így ismét csak terjeszkedik: a déli országrészben 50–90, az alföldi térségek nagy részén már 100 milliméternél is több nedvesség hiányzik a talajból. A forró, szeles napok az intenzív párolgáson keresztül tovább apasztják a már így is kiszáradt felső talajrétegeket, miközben az előrejelzések számottevő csapadékot nem ígérnek.

Mindez arra utal, hogy a hőhullám hatása nem ér véget a lehűléssel. Az aszály ugyanis mélyen strukturális probléma: a folyószabályozások, a gyors vízelvezetés és a vizes élőhelyek visszaszorítása évszázadok alatt borította fel az alföldi táj vízmérlegét, a klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés és a csapadékhiány pedig egyre kevesebb esélyt hagy a természetes feltöltődésre.

Mit lehet tenni?

Az európai egészségügyi hatóságok tanácsai néhány alapvető pontban egybecsengenek. A legfontosabb, hogy lehetőleg 11 és 17 óra között kerülni kell a tűző napot, de ha mégis a szabadban van dolga az embernek, keressen árnyékot. A folyamatos vízpótlás legalább ennyire lényeges: ne várjuk meg, amíg szomjasok leszünk, mert a szomjúságérzet már késői jelzés a szervezet részéről – ez különösen fontos idősek, szabadban dolgozók és gyereket felügyelők esetén. A hét eseményei azt is bizonyították, hogy miért érdemes kerülni a felügyelet nélküli természetes vizeket: a hideg folyók, tavak és víztározók sokkhatása hőségben, fizikai erőkifejtéssel kombinálva rendkívül veszélyes, sőt halálos is lehet.

Az otthon hűtése is tudatos döntések kérdése. Érdemes nappal zárva tartani a napnak kitett oldalakat, lehúzni a redőnyöket (vagy máshogy besötétíteni), és csak éjszaka, a hőmérséklet esésével szellőztetni. Ha valakinek egyáltalán nincs légkondicionálója, érdemes a nap legforróbb óráit bevásárlóközpontban, könyvtárban vagy más klimatizált közterületen tölteni. De nem árt odafigyelni a környezetünkben – főként az egyedül – élő idősekre sem: hőhullám idején egy rövid telefonhívás vagy látogatás nemcsak szép gesztus, hanem életmentő tett is lehet.

Forrás