
A végéhez közeledik a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, megkezdődött a magyarországi szakasz tesztüzeme – jelentette be Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató a Facebookon.
„Most kezdődik a sötét üzem. Ez azt jelenti, hogy élő, valóságos körülmények között két mozdonnyal kipróbáljuk, hogy a vágányok valóban jól járhatóak-e, és minden jól működik-e úgy, ahogy azt megterveztük. Aki járt már erre az átépítés előtt, nem nagyon fog ráismerni a régi vasútvonalra”
– mondta a MÁV-vezér arról, hogy a régi elbontásával lényegében egy teljesen új vasútvonal épült.
A Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről még 2014-ben döntött a kormány, a beruházást a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés mintaprojektjeként jelentették be. A magyar részről több, mint 800 milliárd forintba kerülő beruházás 85 százalékban kínai hitelből valósul meg, ebből épül ki a 166 kilométer hosszú magyar szakasz. Az építkezéssel Mészáros Lőrinc cégei és Orbán Győző is elég jól jártak.

Szerbiában kilométerenként egymilliárd forinttal olcsóbban hozták ki az építkezést, és ott a nagyvárosokat, Belgrádot, Újvidéket és Szabadkát köti össze a vasútvonal, nálunk azonban a nagyobb településeket elkerüli, így a belföldi és személyforgalomban nem várható igazán nagy forgalom – Budapest és Belgrád között ugyanakkor az eddigi nyolc óráról 3 és fél órára csökken a menetidő. Kiskunhalasig 75 perc, a kelebiai határig másfél óra alatt lehet majd eljutni.
„A Budapest-Belgrád vasútvonal az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai vasútfejlesztése. A beruházás eredményeként Magyarország egy teljesen megújult, 160 kilométer hosszú, kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességet biztosító fővonallal gazdagodik” – mondta a tesztüzem bejelentése kapcsán a MÁV-csoport vezérigazgatója. Szerinte a projekt egyszerre erősíti a nemzetközi vasúti kapcsolatokat, a hazai hálózatot és a budapesti agglomeráció közlekedését, mert a 150-es vonal újjászületésével a soroksári-dömsödi térségből is gyorsabb lesz a bejutás a fővárosba.









