Ismert, hogy az agyi infarktust kivátó sztrók egyik leggyakoribb kiváltó oka a megfelelő vérellátást megakadályozó vérrög vagy vérrögök kialakulása az érrendszerben. Ahogy az is köztudott, hogy a sztrókterápia hatásossága annál nagyobb, minél gyorsabban történik a beavatkozás.

A Zürichi Műszaki Egyetem Többléptékű Robotikai Laboratóriumának (Multi-Scale Robotics Laboratory) kutatócsoportja a Science folyóiratban megjelent tanulmánya ismerteti azt az új technológiai fejlesztést, amely az eddigieknél hatékonyabb és rapidabb beavatkozást tesz lehetővé – írja az ausztrál (korábban Cosmos Magazine nevű) Connect Sci tudományos hírportál.

A vas-oxid és tantál nanorészecskékből megépített kettős gélhéjú mikrorobotok olyan pontosan irányítható és egyszerű röntgenkészülékkel is nyomon követhető gyógyszerkapszulák, amelyekkel az eddigieknél sokkal precízebben és hatásosabban lehet feloldani a sztrókot kiváltó elzáródást. Az elektromágneses navigációs rendszerrel vezérelt, állítólag műtéti körülmények között is bevethető sztrókelhárító mikrobotokból azután szabadul fel a gyógyszerhatóanyag, hogy a nagyfrekvenciás mágneses sugárzással felmelegített nanorészecskékből álló gélhéjuk feloldódik a vérrög közvetlen közelében.

A kutatók szerint az elektromágneses vezérlés ideális a minimálisan invazív beavatkozásokhoz, mivel mélyen behatolnak a testbe, de nincs káros hatásuk a szervezetre. Az emberi érhálózatmodellekben végzett szimulációk során a hatóanyagok több mint 95 százaléka a megfelelő helyre jutott .

A fejlesztők Science-ben publikált eredményei szerint a következőkben klinikailag is tesztelni kívánt mikrorobotok másodpercenként 4 millimétert haladva juttathatók célba.

Forrás